Megoldás a(z) x változóra
x=2
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-3=x^{2}-4x+4-3
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(x-2\right)^{2}).
-3=x^{2}-4x+1
Kivonjuk a(z) 3 értékből a(z) 4 értéket. Az eredmény 1.
x^{2}-4x+1=-3
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
x^{2}-4x+1+3=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 3.
x^{2}-4x+4=0
Összeadjuk a következőket: 1 és 3. Az eredmény 4.
a+b=-4 ab=4
Az egyenlet megoldásához x^{2}-4x+4 a képlet használatával x^{2}+\left(a+b\right)x+ab=\left(x+a\right)\left(x+b\right). A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-4 -2,-2
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 4.
-1-4=-5 -2-2=-4
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-2 b=-2
A megoldás az a pár, amelynek összege -4.
\left(x-2\right)\left(x-2\right)
Az eredményül kapott értékeket használva átírjuk a tényezőkre bontott \left(x+a\right)\left(x+b\right) kifejezést.
\left(x-2\right)^{2}
Átírjuk kéttagú kifejezés négyzetére.
x=2
Az egyenlet megoldásához elvégezzük ezt a műveletet: x-2=0.
-3=x^{2}-4x+4-3
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(x-2\right)^{2}).
-3=x^{2}-4x+1
Kivonjuk a(z) 3 értékből a(z) 4 értéket. Az eredmény 1.
x^{2}-4x+1=-3
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
x^{2}-4x+1+3=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 3.
x^{2}-4x+4=0
Összeadjuk a következőket: 1 és 3. Az eredmény 4.
a+b=-4 ab=1\times 4=4
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk x^{2}+ax+bx+4 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-4 -2,-2
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 4.
-1-4=-5 -2-2=-4
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-2 b=-2
A megoldás az a pár, amelynek összege -4.
\left(x^{2}-2x\right)+\left(-2x+4\right)
Átírjuk az értéket (x^{2}-4x+4) \left(x^{2}-2x\right)+\left(-2x+4\right) alakban.
x\left(x-2\right)-2\left(x-2\right)
A x a második csoportban lévő első és -2 faktort.
\left(x-2\right)\left(x-2\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-2 általános kifejezést a zárójelből.
\left(x-2\right)^{2}
Átírjuk kéttagú kifejezés négyzetére.
x=2
Az egyenlet megoldásához elvégezzük ezt a műveletet: x-2=0.
-3=x^{2}-4x+4-3
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(x-2\right)^{2}).
-3=x^{2}-4x+1
Kivonjuk a(z) 3 értékből a(z) 4 értéket. Az eredmény 1.
x^{2}-4x+1=-3
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
x^{2}-4x+1+3=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 3.
x^{2}-4x+4=0
Összeadjuk a következőket: 1 és 3. Az eredmény 4.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{\left(-4\right)^{2}-4\times 4}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -4 értéket b-be és a(z) 4 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16-4\times 4}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -4.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16-16}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 4.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{0}}{2}
Összeadjuk a következőket: 16 és -16.
x=-\frac{-4}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 0.
x=\frac{4}{2}
-4 ellentettje 4.
x=2
4 elosztása a következővel: 2.
-3=x^{2}-4x+4-3
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(x-2\right)^{2}).
-3=x^{2}-4x+1
Kivonjuk a(z) 3 értékből a(z) 4 értéket. Az eredmény 1.
x^{2}-4x+1=-3
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
x^{2}-4x=-3-1
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 1.
x^{2}-4x=-4
Kivonjuk a(z) 1 értékből a(z) -3 értéket. Az eredmény -4.
x^{2}-4x+\left(-2\right)^{2}=-4+\left(-2\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -4 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -2. Ezután hozzáadjuk -2 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-4x+4=-4+4
Négyzetre emeljük a következőt: -2.
x^{2}-4x+4=0
Összeadjuk a következőket: -4 és 4.
\left(x-2\right)^{2}=0
Tényezőkre x^{2}-4x+4. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-2\right)^{2}}=\sqrt{0}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-2=0 x-2=0
Egyszerűsítünk.
x=2 x=2
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 2.
x=2
Megoldottuk az egyenletet. Azonosak a megoldások.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}