Megoldás a(z) x változóra
x=-9
x=0
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-270x-30x^{2}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 30x^{2}.
x\left(-270-30x\right)=0
Kiemeljük a következőt: x.
x=0 x=-9
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x=0 és a -270-30x=0.
-270x-30x^{2}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 30x^{2}.
-30x^{2}-270x=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-270\right)±\sqrt{\left(-270\right)^{2}}}{2\left(-30\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -30 értéket a-ba, a(z) -270 értéket b-be és a(z) 0 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-270\right)±270}{2\left(-30\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: \left(-270\right)^{2}.
x=\frac{270±270}{2\left(-30\right)}
-270 ellentettje 270.
x=\frac{270±270}{-60}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -30.
x=\frac{540}{-60}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{270±270}{-60}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 270 és 270.
x=-9
540 elosztása a következővel: -60.
x=\frac{0}{-60}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{270±270}{-60}). ± előjele negatív. 270 kivonása a következőből: 270.
x=0
0 elosztása a következővel: -60.
x=-9 x=0
Megoldottuk az egyenletet.
-270x-30x^{2}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 30x^{2}.
-30x^{2}-270x=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-30x^{2}-270x}{-30}=\frac{0}{-30}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -30.
x^{2}+\left(-\frac{270}{-30}\right)x=\frac{0}{-30}
A(z) -30 értékkel való osztás eltünteti a(z) -30 értékkel való szorzást.
x^{2}+9x=\frac{0}{-30}
-270 elosztása a következővel: -30.
x^{2}+9x=0
0 elosztása a következővel: -30.
x^{2}+9x+\left(\frac{9}{2}\right)^{2}=\left(\frac{9}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) 9 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{9}{2}. Ezután hozzáadjuk \frac{9}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+9x+\frac{81}{4}=\frac{81}{4}
A(z) \frac{9}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
\left(x+\frac{9}{2}\right)^{2}=\frac{81}{4}
Tényezőkre x^{2}+9x+\frac{81}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{9}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{81}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{9}{2}=\frac{9}{2} x+\frac{9}{2}=-\frac{9}{2}
Egyszerűsítünk.
x=0 x=-9
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{9}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}