Megoldás a(z) x változóra (complex solution)
x=\frac{-\sqrt{59}i+21}{50}\approx 0,42-0,153622915i
x=\frac{21+\sqrt{59}i}{50}\approx 0,42+0,153622915i
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-25x^{2}+21x-5=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-21±\sqrt{21^{2}-4\left(-25\right)\left(-5\right)}}{2\left(-25\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -25 értéket a-ba, a(z) 21 értéket b-be és a(z) -5 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-21±\sqrt{441-4\left(-25\right)\left(-5\right)}}{2\left(-25\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 21.
x=\frac{-21±\sqrt{441+100\left(-5\right)}}{2\left(-25\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -25.
x=\frac{-21±\sqrt{441-500}}{2\left(-25\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 100 és -5.
x=\frac{-21±\sqrt{-59}}{2\left(-25\right)}
Összeadjuk a következőket: 441 és -500.
x=\frac{-21±\sqrt{59}i}{2\left(-25\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: -59.
x=\frac{-21±\sqrt{59}i}{-50}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -25.
x=\frac{-21+\sqrt{59}i}{-50}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-21±\sqrt{59}i}{-50}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -21 és i\sqrt{59}.
x=\frac{-\sqrt{59}i+21}{50}
-21+i\sqrt{59} elosztása a következővel: -50.
x=\frac{-\sqrt{59}i-21}{-50}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-21±\sqrt{59}i}{-50}). ± előjele negatív. i\sqrt{59} kivonása a következőből: -21.
x=\frac{21+\sqrt{59}i}{50}
-21-i\sqrt{59} elosztása a következővel: -50.
x=\frac{-\sqrt{59}i+21}{50} x=\frac{21+\sqrt{59}i}{50}
Megoldottuk az egyenletet.
-25x^{2}+21x-5=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
-25x^{2}+21x-5-\left(-5\right)=-\left(-5\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 5.
-25x^{2}+21x=-\left(-5\right)
Ha kivonjuk a(z) -5 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
-25x^{2}+21x=5
-5 kivonása a következőből: 0.
\frac{-25x^{2}+21x}{-25}=\frac{5}{-25}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -25.
x^{2}+\frac{21}{-25}x=\frac{5}{-25}
A(z) -25 értékkel való osztás eltünteti a(z) -25 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{21}{25}x=\frac{5}{-25}
21 elosztása a következővel: -25.
x^{2}-\frac{21}{25}x=-\frac{1}{5}
A törtet (\frac{5}{-25}) leegyszerűsítjük 5 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}-\frac{21}{25}x+\left(-\frac{21}{50}\right)^{2}=-\frac{1}{5}+\left(-\frac{21}{50}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{21}{25} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{21}{50}. Ezután hozzáadjuk -\frac{21}{50} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{21}{25}x+\frac{441}{2500}=-\frac{1}{5}+\frac{441}{2500}
A(z) -\frac{21}{50} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{21}{25}x+\frac{441}{2500}=-\frac{59}{2500}
-\frac{1}{5} és \frac{441}{2500} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{21}{50}\right)^{2}=-\frac{59}{2500}
Tényezőkre x^{2}-\frac{21}{25}x+\frac{441}{2500}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{21}{50}\right)^{2}}=\sqrt{-\frac{59}{2500}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{21}{50}=\frac{\sqrt{59}i}{50} x-\frac{21}{50}=-\frac{\sqrt{59}i}{50}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{21+\sqrt{59}i}{50} x=\frac{-\sqrt{59}i+21}{50}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{21}{50}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}