Szorzattá alakítás
-\left(a+10\right)^{2}
Kiértékelés
-\left(a+10\right)^{2}
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-a^{2}-20a-100
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
p+q=-20 pq=-\left(-100\right)=100
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk -a^{2}+pa+qa-100 alakúvá. A p és q megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-100 -2,-50 -4,-25 -5,-20 -10,-10
Mivel pq pozitív, p és q azonos aláírására. Mivel a p+q negatív, p és q negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 100.
-1-100=-101 -2-50=-52 -4-25=-29 -5-20=-25 -10-10=-20
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
p=-10 q=-10
A megoldás az a pár, amelynek összege -20.
\left(-a^{2}-10a\right)+\left(-10a-100\right)
Átírjuk az értéket (-a^{2}-20a-100) \left(-a^{2}-10a\right)+\left(-10a-100\right) alakban.
-a\left(a+10\right)-10\left(a+10\right)
A -a a második csoportban lévő első és -10 faktort.
\left(a+10\right)\left(-a-10\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) a+10 általános kifejezést a zárójelből.
-a^{2}-20a-100=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
a=\frac{-\left(-20\right)±\sqrt{\left(-20\right)^{2}-4\left(-1\right)\left(-100\right)}}{2\left(-1\right)}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
a=\frac{-\left(-20\right)±\sqrt{400-4\left(-1\right)\left(-100\right)}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: -20.
a=\frac{-\left(-20\right)±\sqrt{400+4\left(-100\right)}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
a=\frac{-\left(-20\right)±\sqrt{400-400}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és -100.
a=\frac{-\left(-20\right)±\sqrt{0}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 400 és -400.
a=\frac{-\left(-20\right)±0}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 0.
a=\frac{20±0}{2\left(-1\right)}
-20 ellentettje 20.
a=\frac{20±0}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
-a^{2}-20a-100=-\left(a-\left(-10\right)\right)\left(a-\left(-10\right)\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) -10 értéket x_{1} helyére, a(z) -10 értéket pedig x_{2} helyére.
-a^{2}-20a-100=-\left(a+10\right)\left(a+10\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}