Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{\sqrt{65}-5}{4}\approx 0,765564437
x=\frac{-\sqrt{65}-5}{4}\approx -3,265564437
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-2x^{2}-5x+5=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{\left(-5\right)^{2}-4\left(-2\right)\times 5}}{2\left(-2\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -2 értéket a-ba, a(z) -5 értéket b-be és a(z) 5 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{25-4\left(-2\right)\times 5}}{2\left(-2\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: -5.
x=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{25+8\times 5}}{2\left(-2\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -2.
x=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{25+40}}{2\left(-2\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 8 és 5.
x=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{65}}{2\left(-2\right)}
Összeadjuk a következőket: 25 és 40.
x=\frac{5±\sqrt{65}}{2\left(-2\right)}
-5 ellentettje 5.
x=\frac{5±\sqrt{65}}{-4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -2.
x=\frac{\sqrt{65}+5}{-4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{5±\sqrt{65}}{-4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 5 és \sqrt{65}.
x=\frac{-\sqrt{65}-5}{4}
5+\sqrt{65} elosztása a következővel: -4.
x=\frac{5-\sqrt{65}}{-4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{5±\sqrt{65}}{-4}). ± előjele negatív. \sqrt{65} kivonása a következőből: 5.
x=\frac{\sqrt{65}-5}{4}
5-\sqrt{65} elosztása a következővel: -4.
x=\frac{-\sqrt{65}-5}{4} x=\frac{\sqrt{65}-5}{4}
Megoldottuk az egyenletet.
-2x^{2}-5x+5=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
-2x^{2}-5x+5-5=-5
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 5.
-2x^{2}-5x=-5
Ha kivonjuk a(z) 5 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
\frac{-2x^{2}-5x}{-2}=-\frac{5}{-2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -2.
x^{2}+\left(-\frac{5}{-2}\right)x=-\frac{5}{-2}
A(z) -2 értékkel való osztás eltünteti a(z) -2 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{5}{2}x=-\frac{5}{-2}
-5 elosztása a következővel: -2.
x^{2}+\frac{5}{2}x=\frac{5}{2}
-5 elosztása a következővel: -2.
x^{2}+\frac{5}{2}x+\left(\frac{5}{4}\right)^{2}=\frac{5}{2}+\left(\frac{5}{4}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{5}{2} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{5}{4}. Ezután hozzáadjuk \frac{5}{4} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{5}{2}x+\frac{25}{16}=\frac{5}{2}+\frac{25}{16}
A(z) \frac{5}{4} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{5}{2}x+\frac{25}{16}=\frac{65}{16}
\frac{5}{2} és \frac{25}{16} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{5}{4}\right)^{2}=\frac{65}{16}
Tényezőkre x^{2}+\frac{5}{2}x+\frac{25}{16}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{5}{4}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{65}{16}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{5}{4}=\frac{\sqrt{65}}{4} x+\frac{5}{4}=-\frac{\sqrt{65}}{4}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{65}-5}{4} x=\frac{-\sqrt{65}-5}{4}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{5}{4}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}