Szorzattá alakítás
2\left(1-x\right)\left(x+12\right)
Kiértékelés
2\left(1-x\right)\left(x+12\right)
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
2\left(-x^{2}-11x+12\right)
Kiemeljük a következőt: 2.
a+b=-11 ab=-12=-12
Vegyük a következőt: -x^{2}-11x+12. Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk -x^{2}+ax+bx+12 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-12 2,-6 3,-4
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -12.
1-12=-11 2-6=-4 3-4=-1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=1 b=-12
A megoldás az a pár, amelynek összege -11.
\left(-x^{2}+x\right)+\left(-12x+12\right)
Átírjuk az értéket (-x^{2}-11x+12) \left(-x^{2}+x\right)+\left(-12x+12\right) alakban.
x\left(-x+1\right)+12\left(-x+1\right)
A x a második csoportban lévő első és 12 faktort.
\left(-x+1\right)\left(x+12\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) -x+1 általános kifejezést a zárójelből.
2\left(-x+1\right)\left(x+12\right)
Írja át a teljes tényezőkre bontott kifejezést.
-2x^{2}-22x+24=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
x=\frac{-\left(-22\right)±\sqrt{\left(-22\right)^{2}-4\left(-2\right)\times 24}}{2\left(-2\right)}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-22\right)±\sqrt{484-4\left(-2\right)\times 24}}{2\left(-2\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: -22.
x=\frac{-\left(-22\right)±\sqrt{484+8\times 24}}{2\left(-2\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -2.
x=\frac{-\left(-22\right)±\sqrt{484+192}}{2\left(-2\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 8 és 24.
x=\frac{-\left(-22\right)±\sqrt{676}}{2\left(-2\right)}
Összeadjuk a következőket: 484 és 192.
x=\frac{-\left(-22\right)±26}{2\left(-2\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 676.
x=\frac{22±26}{2\left(-2\right)}
-22 ellentettje 22.
x=\frac{22±26}{-4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -2.
x=\frac{48}{-4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{22±26}{-4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 22 és 26.
x=-12
48 elosztása a következővel: -4.
x=-\frac{4}{-4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{22±26}{-4}). ± előjele negatív. 26 kivonása a következőből: 22.
x=1
-4 elosztása a következővel: -4.
-2x^{2}-22x+24=-2\left(x-\left(-12\right)\right)\left(x-1\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) -12 értéket x_{1} helyére, a(z) 1 értéket pedig x_{2} helyére.
-2x^{2}-22x+24=-2\left(x+12\right)\left(x-1\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}