Szorzattá alakítás
-\left(2x-3\right)\left(x+10\right)
Kiértékelés
-\left(2x-3\right)\left(x+10\right)
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=-17 ab=-2\times 30=-60
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk -2x^{2}+ax+bx+30 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-60 2,-30 3,-20 4,-15 5,-12 6,-10
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -60.
1-60=-59 2-30=-28 3-20=-17 4-15=-11 5-12=-7 6-10=-4
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=3 b=-20
A megoldás az a pár, amelynek összege -17.
\left(-2x^{2}+3x\right)+\left(-20x+30\right)
Átírjuk az értéket (-2x^{2}-17x+30) \left(-2x^{2}+3x\right)+\left(-20x+30\right) alakban.
-x\left(2x-3\right)-10\left(2x-3\right)
A -x a második csoportban lévő első és -10 faktort.
\left(2x-3\right)\left(-x-10\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 2x-3 általános kifejezést a zárójelből.
-2x^{2}-17x+30=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
x=\frac{-\left(-17\right)±\sqrt{\left(-17\right)^{2}-4\left(-2\right)\times 30}}{2\left(-2\right)}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-17\right)±\sqrt{289-4\left(-2\right)\times 30}}{2\left(-2\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: -17.
x=\frac{-\left(-17\right)±\sqrt{289+8\times 30}}{2\left(-2\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -2.
x=\frac{-\left(-17\right)±\sqrt{289+240}}{2\left(-2\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 8 és 30.
x=\frac{-\left(-17\right)±\sqrt{529}}{2\left(-2\right)}
Összeadjuk a következőket: 289 és 240.
x=\frac{-\left(-17\right)±23}{2\left(-2\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 529.
x=\frac{17±23}{2\left(-2\right)}
-17 ellentettje 17.
x=\frac{17±23}{-4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -2.
x=\frac{40}{-4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{17±23}{-4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 17 és 23.
x=-10
40 elosztása a következővel: -4.
x=-\frac{6}{-4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{17±23}{-4}). ± előjele negatív. 23 kivonása a következőből: 17.
x=\frac{3}{2}
A törtet (\frac{-6}{-4}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
-2x^{2}-17x+30=-2\left(x-\left(-10\right)\right)\left(x-\frac{3}{2}\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) -10 értéket x_{1} helyére, a(z) \frac{3}{2} értéket pedig x_{2} helyére.
-2x^{2}-17x+30=-2\left(x+10\right)\left(x-\frac{3}{2}\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
-2x^{2}-17x+30=-2\left(x+10\right)\times \frac{-2x+3}{-2}
\frac{3}{2} kivonása a következőből: x: megkeressük a közös nevezőt, majd kivonjuk egymásból a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
-2x^{2}-17x+30=\left(x+10\right)\left(-2x+3\right)
A legnagyobb közös osztó (2) kiejtése itt: -2 és 2.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}