-2x^2+6x-2=0 megoldása

$$- 2 x ^ { 2 } + 6 x - 2 = 0$$

Megoldás a(z) x változóra

$$x = \frac{\sqrt{5} + 3}{2} \approx 2,618033989$$

$$x=\frac{3-\sqrt{5}}{2}\approx 0,381966011$$

Lépések a másodfokú egyenlet megoldóképletének használatával

Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.

$$-2x^{2}+6x-2=0$$

Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -2 értéket a-ba, a(z) 6 értéket b-be és a(z) -2 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.

$$x=\frac{-6±\sqrt{6^{2}-4\left(-2\right)\left(-2\right)}}{2\left(-2\right)}$$

Négyzetre emeljük a következőt: 6.

$$x=\frac{-6±\sqrt{36-4\left(-2\right)\left(-2\right)}}{2\left(-2\right)}$$

Összeszorozzuk a következőket: -4 és -2.

$$x=\frac{-6±\sqrt{36+8\left(-2\right)}}{2\left(-2\right)}$$

Összeszorozzuk a következőket: 8 és -2.

$$x=\frac{-6±\sqrt{36-16}}{2\left(-2\right)}$$

Összeadjuk a következőket: 36 és -16.

$$x=\frac{-6±\sqrt{20}}{2\left(-2\right)}$$

Négyzetgyököt vonunk a következőből: 20.

$$x=\frac{-6±2\sqrt{5}}{2\left(-2\right)}$$

Összeszorozzuk a következőket: 2 és -2.

$$x=\frac{-6±2\sqrt{5}}{-4}$$

Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-6±2\sqrt{5}}{-4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -6 és 2\sqrt{5}.

$$x=\frac{2\sqrt{5}-6}{-4}$$

-6+2\sqrt{5} elosztása a következővel: -4.

$$x=\frac{3-\sqrt{5}}{2}$$

Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-6±2\sqrt{5}}{-4}). ± előjele negatív. 2\sqrt{5} kivonása a következőből: -6.

$$x=\frac{-2\sqrt{5}-6}{-4}$$

-6-2\sqrt{5} elosztása a következővel: -4.

$$x=\frac{\sqrt{5}+3}{2}$$

Megoldottuk az egyenletet.

$$x=\frac{3-\sqrt{5}}{2} x=\frac{\sqrt{5}+3}{2}$$

A teljes négyzetté alakítás lépései

Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.

$$-2x^{2}+6x-2=0$$

Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 2.

$$-2x^{2}+6x-2-\left(-2\right)=-\left(-2\right)$$

Ha kivonjuk a(z) -2 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.

$$-2x^{2}+6x=-\left(-2\right)$$

-2 kivonása a következőből: 0.

$$-2x^{2}+6x=2$$

Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -2.

$$\frac{-2x^{2}+6x}{-2}=\frac{2}{-2}$$

A(z) -2 értékkel való osztás eltünteti a(z) -2 értékkel való szorzást.

$$x^{2}+\frac{6}{-2}x=\frac{2}{-2}$$

6 elosztása a következővel: -2.

$$x^{2}-3x=\frac{2}{-2}$$

2 elosztása a következővel: -2.

$$x^{2}-3x=-1$$

Elosztjuk a(z) -3 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{3}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{3}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.

$$x^{2}-3x+\left(-\frac{3}{2}\right)^{2}=-1+\left(-\frac{3}{2}\right)^{2}$$

A(z) -\frac{3}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.

$$x^{2}-3x+\frac{9}{4}=-1+\frac{9}{4}$$

Összeadjuk a következőket: -1 és \frac{9}{4}.

$$x^{2}-3x+\frac{9}{4}=\frac{5}{4}$$

Tényezőkre x^{2}-3x+\frac{9}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.

$$\left(x-\frac{3}{2}\right)^{2}=\frac{5}{4}$$

Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.

$$\sqrt{\left(x-\frac{3}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{5}{4}}$$

Egyszerűsítünk.

$$x-\frac{3}{2}=\frac{\sqrt{5}}{2} x-\frac{3}{2}=-\frac{\sqrt{5}}{2}$$

Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{3}{2}.

$$x=\frac{\sqrt{5}+3}{2} x=\frac{3-\sqrt{5}}{2}$$