Ugrás a tartalomra
Szorzattá alakítás
Tick mark Image
Kiértékelés
Tick mark Image
Grafikon

Hasonló feladatok a webes keresésből

Megosztás

2\left(-x^{2}+x+30\right)
Kiemeljük a következőt: 2.
a+b=1 ab=-30=-30
Vegyük a következőt: -x^{2}+x+30. Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk -x^{2}+ax+bx+30 alakúvá. a és b megkereséséhez állítson be egy rendszert a megoldáshoz.
-1,30 -2,15 -3,10 -5,6
Mivel a ab negatív, a és b ellentétes jelei vannak. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám értéke nagyobb, mint a negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -30.
-1+30=29 -2+15=13 -3+10=7 -5+6=1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=6 b=-5
A megoldás az a pár, amelynek összege 1.
\left(-x^{2}+6x\right)+\left(-5x+30\right)
Átírjuk az értéket (-x^{2}+x+30) \left(-x^{2}+6x\right)+\left(-5x+30\right) alakban.
-x\left(x-6\right)-5\left(x-6\right)
Kiemeljük a(z) -x tényezőt az első, a(z) -5 tényezőt pedig a második csoportban.
\left(x-6\right)\left(-x-5\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-6 általános kifejezést a zárójelből.
2\left(x-6\right)\left(-x-5\right)
Írja át a teljes tényezőkre bontott kifejezést.
-2x^{2}+2x+60=0
Egy másodfokú polinom az ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right) átalakítással bontható tényezőkre, ahol x_{1} és x_{2} a másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása.
x=\frac{-2±\sqrt{2^{2}-4\left(-2\right)\times 60}}{2\left(-2\right)}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-2±\sqrt{4-4\left(-2\right)\times 60}}{2\left(-2\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 2.
x=\frac{-2±\sqrt{4+8\times 60}}{2\left(-2\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -2.
x=\frac{-2±\sqrt{4+480}}{2\left(-2\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 8 és 60.
x=\frac{-2±\sqrt{484}}{2\left(-2\right)}
Összeadjuk a következőket: 4 és 480.
x=\frac{-2±22}{2\left(-2\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 484.
x=\frac{-2±22}{-4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -2.
x=\frac{20}{-4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-2±22}{-4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -2 és 22.
x=-5
20 elosztása a következővel: -4.
x=-\frac{24}{-4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-2±22}{-4}). ± előjele negatív. 22 kivonása a következőből: -2.
x=6
-24 elosztása a következővel: -4.
-2x^{2}+2x+60=-2\left(x-\left(-5\right)\right)\left(x-6\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) -5 értéket x_{1} helyére, a(z) 6 értéket pedig x_{2} helyére.
-2x^{2}+2x+60=-2\left(x+5\right)\left(x-6\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.