Megoldás a(z) x változóra
x=8
x = -\frac{3}{2} = -1\frac{1}{2} = -1,5
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=13 ab=-2\times 24=-48
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk -2x^{2}+ax+bx+24 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,48 -2,24 -3,16 -4,12 -6,8
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -48.
-1+48=47 -2+24=22 -3+16=13 -4+12=8 -6+8=2
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=16 b=-3
A megoldás az a pár, amelynek összege 13.
\left(-2x^{2}+16x\right)+\left(-3x+24\right)
Átírjuk az értéket (-2x^{2}+13x+24) \left(-2x^{2}+16x\right)+\left(-3x+24\right) alakban.
2x\left(-x+8\right)+3\left(-x+8\right)
A 2x a második csoportban lévő első és 3 faktort.
\left(-x+8\right)\left(2x+3\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) -x+8 általános kifejezést a zárójelből.
x=8 x=-\frac{3}{2}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a -x+8=0 és a 2x+3=0.
-2x^{2}+13x+24=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-13±\sqrt{13^{2}-4\left(-2\right)\times 24}}{2\left(-2\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -2 értéket a-ba, a(z) 13 értéket b-be és a(z) 24 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-13±\sqrt{169-4\left(-2\right)\times 24}}{2\left(-2\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 13.
x=\frac{-13±\sqrt{169+8\times 24}}{2\left(-2\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -2.
x=\frac{-13±\sqrt{169+192}}{2\left(-2\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 8 és 24.
x=\frac{-13±\sqrt{361}}{2\left(-2\right)}
Összeadjuk a következőket: 169 és 192.
x=\frac{-13±19}{2\left(-2\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 361.
x=\frac{-13±19}{-4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -2.
x=\frac{6}{-4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-13±19}{-4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -13 és 19.
x=-\frac{3}{2}
A törtet (\frac{6}{-4}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{32}{-4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-13±19}{-4}). ± előjele negatív. 19 kivonása a következőből: -13.
x=8
-32 elosztása a következővel: -4.
x=-\frac{3}{2} x=8
Megoldottuk az egyenletet.
-2x^{2}+13x+24=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
-2x^{2}+13x+24-24=-24
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 24.
-2x^{2}+13x=-24
Ha kivonjuk a(z) 24 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
\frac{-2x^{2}+13x}{-2}=-\frac{24}{-2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -2.
x^{2}+\frac{13}{-2}x=-\frac{24}{-2}
A(z) -2 értékkel való osztás eltünteti a(z) -2 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{13}{2}x=-\frac{24}{-2}
13 elosztása a következővel: -2.
x^{2}-\frac{13}{2}x=12
-24 elosztása a következővel: -2.
x^{2}-\frac{13}{2}x+\left(-\frac{13}{4}\right)^{2}=12+\left(-\frac{13}{4}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{13}{2} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{13}{4}. Ezután hozzáadjuk -\frac{13}{4} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{13}{2}x+\frac{169}{16}=12+\frac{169}{16}
A(z) -\frac{13}{4} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{13}{2}x+\frac{169}{16}=\frac{361}{16}
Összeadjuk a következőket: 12 és \frac{169}{16}.
\left(x-\frac{13}{4}\right)^{2}=\frac{361}{16}
Tényezőkre x^{2}-\frac{13}{2}x+\frac{169}{16}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{13}{4}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{361}{16}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{13}{4}=\frac{19}{4} x-\frac{13}{4}=-\frac{19}{4}
Egyszerűsítünk.
x=8 x=-\frac{3}{2}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{13}{4}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}