Megoldás a(z) a változóra
a = \frac{\sqrt{7} + 1}{2} \approx 1,822875656
a=\frac{1-\sqrt{7}}{2}\approx -0,822875656
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-2a^{2}-2a-3+4a^{2}=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 4a^{2}.
2a^{2}-2a-3=0
Összevonjuk a következőket: -2a^{2} és 4a^{2}. Az eredmény 2a^{2}.
a=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{\left(-2\right)^{2}-4\times 2\left(-3\right)}}{2\times 2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 2 értéket a-ba, a(z) -2 értéket b-be és a(z) -3 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
a=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4-4\times 2\left(-3\right)}}{2\times 2}
Négyzetre emeljük a következőt: -2.
a=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4-8\left(-3\right)}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
a=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4+24}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és -3.
a=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{28}}{2\times 2}
Összeadjuk a következőket: 4 és 24.
a=\frac{-\left(-2\right)±2\sqrt{7}}{2\times 2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 28.
a=\frac{2±2\sqrt{7}}{2\times 2}
-2 ellentettje 2.
a=\frac{2±2\sqrt{7}}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
a=\frac{2\sqrt{7}+2}{4}
Megoldjuk az egyenletet (a=\frac{2±2\sqrt{7}}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 2 és 2\sqrt{7}.
a=\frac{\sqrt{7}+1}{2}
2+2\sqrt{7} elosztása a következővel: 4.
a=\frac{2-2\sqrt{7}}{4}
Megoldjuk az egyenletet (a=\frac{2±2\sqrt{7}}{4}). ± előjele negatív. 2\sqrt{7} kivonása a következőből: 2.
a=\frac{1-\sqrt{7}}{2}
2-2\sqrt{7} elosztása a következővel: 4.
a=\frac{\sqrt{7}+1}{2} a=\frac{1-\sqrt{7}}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
-2a^{2}-2a-3+4a^{2}=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 4a^{2}.
2a^{2}-2a-3=0
Összevonjuk a következőket: -2a^{2} és 4a^{2}. Az eredmény 2a^{2}.
2a^{2}-2a=3
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 3. Egy adott számhoz nullát adva ugyanazt a számot kapjuk.
\frac{2a^{2}-2a}{2}=\frac{3}{2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
a^{2}+\left(-\frac{2}{2}\right)a=\frac{3}{2}
A(z) 2 értékkel való osztás eltünteti a(z) 2 értékkel való szorzást.
a^{2}-a=\frac{3}{2}
-2 elosztása a következővel: 2.
a^{2}-a+\left(-\frac{1}{2}\right)^{2}=\frac{3}{2}+\left(-\frac{1}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -1 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{1}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{1}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
a^{2}-a+\frac{1}{4}=\frac{3}{2}+\frac{1}{4}
A(z) -\frac{1}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
a^{2}-a+\frac{1}{4}=\frac{7}{4}
\frac{3}{2} és \frac{1}{4} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(a-\frac{1}{2}\right)^{2}=\frac{7}{4}
Tényezőkre a^{2}-a+\frac{1}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(a-\frac{1}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{7}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
a-\frac{1}{2}=\frac{\sqrt{7}}{2} a-\frac{1}{2}=-\frac{\sqrt{7}}{2}
Egyszerűsítünk.
a=\frac{\sqrt{7}+1}{2} a=\frac{1-\sqrt{7}}{2}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{1}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}