Megoldás a(z) x változóra
x=-2
x=0
Grafikon
Teszt
Quadratic Equation
5 ehhez hasonló probléma:
- 2 = \frac { 1 } { 1 + x } - \frac { 3 } { 1 - x }
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-2\left(x-1\right)\left(x+1\right)=x-1-\left(-\left(1+x\right)\times 3\right)
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -1,1. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk 1+x,1-x legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-1\right)\left(x+1\right).
\left(-2x+2\right)\left(x+1\right)=x-1-\left(-\left(1+x\right)\times 3\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -2 és x-1.
-2x^{2}+2=x-1-\left(-\left(1+x\right)\times 3\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (-2x+2 és x+1), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
-2x^{2}+2=x-1-\left(-3\left(1+x\right)\right)
Összeszorozzuk a következőket: -1 és 3. Az eredmény -3.
-2x^{2}+2=x-1-\left(-3-3x\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -3 és 1+x.
-2x^{2}+2=x-1+3+3x
-3-3x ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
-2x^{2}+2=x+2+3x
Összeadjuk a következőket: -1 és 3. Az eredmény 2.
-2x^{2}+2=4x+2
Összevonjuk a következőket: x és 3x. Az eredmény 4x.
-2x^{2}+2-4x=2
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4x.
-2x^{2}+2-4x-2=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2.
-2x^{2}-4x=0
Kivonjuk a(z) 2 értékből a(z) 2 értéket. Az eredmény 0.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{\left(-4\right)^{2}}}{2\left(-2\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -2 értéket a-ba, a(z) -4 értéket b-be és a(z) 0 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-4\right)±4}{2\left(-2\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: \left(-4\right)^{2}.
x=\frac{4±4}{2\left(-2\right)}
-4 ellentettje 4.
x=\frac{4±4}{-4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -2.
x=\frac{8}{-4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{4±4}{-4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 4 és 4.
x=-2
8 elosztása a következővel: -4.
x=\frac{0}{-4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{4±4}{-4}). ± előjele negatív. 4 kivonása a következőből: 4.
x=0
0 elosztása a következővel: -4.
x=-2 x=0
Megoldottuk az egyenletet.
-2\left(x-1\right)\left(x+1\right)=x-1-\left(-\left(1+x\right)\times 3\right)
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -1,1. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk 1+x,1-x legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-1\right)\left(x+1\right).
\left(-2x+2\right)\left(x+1\right)=x-1-\left(-\left(1+x\right)\times 3\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -2 és x-1.
-2x^{2}+2=x-1-\left(-\left(1+x\right)\times 3\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (-2x+2 és x+1), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
-2x^{2}+2=x-1-\left(-3\left(1+x\right)\right)
Összeszorozzuk a következőket: -1 és 3. Az eredmény -3.
-2x^{2}+2=x-1-\left(-3-3x\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -3 és 1+x.
-2x^{2}+2=x-1+3+3x
-3-3x ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
-2x^{2}+2=x+2+3x
Összeadjuk a következőket: -1 és 3. Az eredmény 2.
-2x^{2}+2=4x+2
Összevonjuk a következőket: x és 3x. Az eredmény 4x.
-2x^{2}+2-4x=2
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4x.
-2x^{2}-4x=2-2
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2.
-2x^{2}-4x=0
Kivonjuk a(z) 2 értékből a(z) 2 értéket. Az eredmény 0.
\frac{-2x^{2}-4x}{-2}=\frac{0}{-2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -2.
x^{2}+\left(-\frac{4}{-2}\right)x=\frac{0}{-2}
A(z) -2 értékkel való osztás eltünteti a(z) -2 értékkel való szorzást.
x^{2}+2x=\frac{0}{-2}
-4 elosztása a következővel: -2.
x^{2}+2x=0
0 elosztása a következővel: -2.
x^{2}+2x+1^{2}=1^{2}
Elosztjuk a(z) 2 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 1. Ezután hozzáadjuk 1 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+2x+1=1
Négyzetre emeljük a következőt: 1.
\left(x+1\right)^{2}=1
Tényezőkre x^{2}+2x+1. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+1\right)^{2}}=\sqrt{1}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+1=1 x+1=-1
Egyszerűsítünk.
x=0 x=-2
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 1.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}