Szorzattá alakítás
6\left(-a-7\right)\left(3a-4\right)
Kiértékelés
168-102a-18a^{2}
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
6\left(-3a^{2}-17a+28\right)
Kiemeljük a következőt: 6.
p+q=-17 pq=-3\times 28=-84
Vegyük a következőt: -3a^{2}-17a+28. Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk -3a^{2}+pa+qa+28 alakúvá. A p és q megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-84 2,-42 3,-28 4,-21 6,-14 7,-12
Mivel a pq negatív, p és q rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a p+q negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -84.
1-84=-83 2-42=-40 3-28=-25 4-21=-17 6-14=-8 7-12=-5
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
p=4 q=-21
A megoldás az a pár, amelynek összege -17.
\left(-3a^{2}+4a\right)+\left(-21a+28\right)
Átírjuk az értéket (-3a^{2}-17a+28) \left(-3a^{2}+4a\right)+\left(-21a+28\right) alakban.
-a\left(3a-4\right)-7\left(3a-4\right)
A -a a második csoportban lévő első és -7 faktort.
\left(3a-4\right)\left(-a-7\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 3a-4 általános kifejezést a zárójelből.
6\left(3a-4\right)\left(-a-7\right)
Írja át a teljes tényezőkre bontott kifejezést.
-18a^{2}-102a+168=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
a=\frac{-\left(-102\right)±\sqrt{\left(-102\right)^{2}-4\left(-18\right)\times 168}}{2\left(-18\right)}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
a=\frac{-\left(-102\right)±\sqrt{10404-4\left(-18\right)\times 168}}{2\left(-18\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: -102.
a=\frac{-\left(-102\right)±\sqrt{10404+72\times 168}}{2\left(-18\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -18.
a=\frac{-\left(-102\right)±\sqrt{10404+12096}}{2\left(-18\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 72 és 168.
a=\frac{-\left(-102\right)±\sqrt{22500}}{2\left(-18\right)}
Összeadjuk a következőket: 10404 és 12096.
a=\frac{-\left(-102\right)±150}{2\left(-18\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 22500.
a=\frac{102±150}{2\left(-18\right)}
-102 ellentettje 102.
a=\frac{102±150}{-36}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -18.
a=\frac{252}{-36}
Megoldjuk az egyenletet (a=\frac{102±150}{-36}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 102 és 150.
a=-7
252 elosztása a következővel: -36.
a=-\frac{48}{-36}
Megoldjuk az egyenletet (a=\frac{102±150}{-36}). ± előjele negatív. 150 kivonása a következőből: 102.
a=\frac{4}{3}
A törtet (\frac{-48}{-36}) leegyszerűsítjük 12 kivonásával és kiejtésével.
-18a^{2}-102a+168=-18\left(a-\left(-7\right)\right)\left(a-\frac{4}{3}\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) -7 értéket x_{1} helyére, a(z) \frac{4}{3} értéket pedig x_{2} helyére.
-18a^{2}-102a+168=-18\left(a+7\right)\left(a-\frac{4}{3}\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
-18a^{2}-102a+168=-18\left(a+7\right)\times \frac{-3a+4}{-3}
\frac{4}{3} kivonása a következőből: a: megkeressük a közös nevezőt, majd kivonjuk egymásból a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
-18a^{2}-102a+168=6\left(a+7\right)\left(-3a+4\right)
A legnagyobb közös osztó (3) kiejtése itt: -18 és 3.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}