Szorzattá alakítás
4\left(3-2t\right)\left(2t-9\right)
Kiértékelés
-16t^{2}+96t-108
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
4\left(-4t^{2}+24t-27\right)
Kiemeljük a következőt: 4.
a+b=24 ab=-4\left(-27\right)=108
Vegyük a következőt: -4t^{2}+24t-27. Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk -4t^{2}+at+bt-27 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,108 2,54 3,36 4,27 6,18 9,12
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 108.
1+108=109 2+54=56 3+36=39 4+27=31 6+18=24 9+12=21
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=18 b=6
A megoldás az a pár, amelynek összege 24.
\left(-4t^{2}+18t\right)+\left(6t-27\right)
Átírjuk az értéket (-4t^{2}+24t-27) \left(-4t^{2}+18t\right)+\left(6t-27\right) alakban.
-2t\left(2t-9\right)+3\left(2t-9\right)
A -2t a második csoportban lévő első és 3 faktort.
\left(2t-9\right)\left(-2t+3\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 2t-9 általános kifejezést a zárójelből.
4\left(2t-9\right)\left(-2t+3\right)
Írja át a teljes tényezőkre bontott kifejezést.
-16t^{2}+96t-108=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
t=\frac{-96±\sqrt{96^{2}-4\left(-16\right)\left(-108\right)}}{2\left(-16\right)}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
t=\frac{-96±\sqrt{9216-4\left(-16\right)\left(-108\right)}}{2\left(-16\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 96.
t=\frac{-96±\sqrt{9216+64\left(-108\right)}}{2\left(-16\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -16.
t=\frac{-96±\sqrt{9216-6912}}{2\left(-16\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 64 és -108.
t=\frac{-96±\sqrt{2304}}{2\left(-16\right)}
Összeadjuk a következőket: 9216 és -6912.
t=\frac{-96±48}{2\left(-16\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 2304.
t=\frac{-96±48}{-32}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -16.
t=-\frac{48}{-32}
Megoldjuk az egyenletet (t=\frac{-96±48}{-32}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -96 és 48.
t=\frac{3}{2}
A törtet (\frac{-48}{-32}) leegyszerűsítjük 16 kivonásával és kiejtésével.
t=-\frac{144}{-32}
Megoldjuk az egyenletet (t=\frac{-96±48}{-32}). ± előjele negatív. 48 kivonása a következőből: -96.
t=\frac{9}{2}
A törtet (\frac{-144}{-32}) leegyszerűsítjük 16 kivonásával és kiejtésével.
-16t^{2}+96t-108=-16\left(t-\frac{3}{2}\right)\left(t-\frac{9}{2}\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) \frac{3}{2} értéket x_{1} helyére, a(z) \frac{9}{2} értéket pedig x_{2} helyére.
-16t^{2}+96t-108=-16\times \frac{-2t+3}{-2}\left(t-\frac{9}{2}\right)
\frac{3}{2} kivonása a következőből: t: megkeressük a közös nevezőt, majd kivonjuk egymásból a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
-16t^{2}+96t-108=-16\times \frac{-2t+3}{-2}\times \frac{-2t+9}{-2}
\frac{9}{2} kivonása a következőből: t: megkeressük a közös nevezőt, majd kivonjuk egymásból a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
-16t^{2}+96t-108=-16\times \frac{\left(-2t+3\right)\left(-2t+9\right)}{-2\left(-2\right)}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{-2t+3}{-2} és \frac{-2t+9}{-2}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
-16t^{2}+96t-108=-16\times \frac{\left(-2t+3\right)\left(-2t+9\right)}{4}
Összeszorozzuk a következőket: -2 és -2.
-16t^{2}+96t-108=-4\left(-2t+3\right)\left(-2t+9\right)
A legnagyobb közös osztó (4) kiejtése itt: -16 és 4.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}