Megoldás a(z) t változóra
t = \frac{\sqrt{609} + 23}{8} \approx 5,95974067
t=\frac{23-\sqrt{609}}{8}\approx -0,20974067
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-16t^{2}+92t+20=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
t=\frac{-92±\sqrt{92^{2}-4\left(-16\right)\times 20}}{2\left(-16\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -16 értéket a-ba, a(z) 92 értéket b-be és a(z) 20 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
t=\frac{-92±\sqrt{8464-4\left(-16\right)\times 20}}{2\left(-16\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 92.
t=\frac{-92±\sqrt{8464+64\times 20}}{2\left(-16\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -16.
t=\frac{-92±\sqrt{8464+1280}}{2\left(-16\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 64 és 20.
t=\frac{-92±\sqrt{9744}}{2\left(-16\right)}
Összeadjuk a következőket: 8464 és 1280.
t=\frac{-92±4\sqrt{609}}{2\left(-16\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 9744.
t=\frac{-92±4\sqrt{609}}{-32}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -16.
t=\frac{4\sqrt{609}-92}{-32}
Megoldjuk az egyenletet (t=\frac{-92±4\sqrt{609}}{-32}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -92 és 4\sqrt{609}.
t=\frac{23-\sqrt{609}}{8}
-92+4\sqrt{609} elosztása a következővel: -32.
t=\frac{-4\sqrt{609}-92}{-32}
Megoldjuk az egyenletet (t=\frac{-92±4\sqrt{609}}{-32}). ± előjele negatív. 4\sqrt{609} kivonása a következőből: -92.
t=\frac{\sqrt{609}+23}{8}
-92-4\sqrt{609} elosztása a következővel: -32.
t=\frac{23-\sqrt{609}}{8} t=\frac{\sqrt{609}+23}{8}
Megoldottuk az egyenletet.
-16t^{2}+92t+20=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
-16t^{2}+92t+20-20=-20
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 20.
-16t^{2}+92t=-20
Ha kivonjuk a(z) 20 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
\frac{-16t^{2}+92t}{-16}=-\frac{20}{-16}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -16.
t^{2}+\frac{92}{-16}t=-\frac{20}{-16}
A(z) -16 értékkel való osztás eltünteti a(z) -16 értékkel való szorzást.
t^{2}-\frac{23}{4}t=-\frac{20}{-16}
A törtet (\frac{92}{-16}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
t^{2}-\frac{23}{4}t=\frac{5}{4}
A törtet (\frac{-20}{-16}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
t^{2}-\frac{23}{4}t+\left(-\frac{23}{8}\right)^{2}=\frac{5}{4}+\left(-\frac{23}{8}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{23}{4} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{23}{8}. Ezután hozzáadjuk -\frac{23}{8} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
t^{2}-\frac{23}{4}t+\frac{529}{64}=\frac{5}{4}+\frac{529}{64}
A(z) -\frac{23}{8} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
t^{2}-\frac{23}{4}t+\frac{529}{64}=\frac{609}{64}
\frac{5}{4} és \frac{529}{64} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(t-\frac{23}{8}\right)^{2}=\frac{609}{64}
Tényezőkre t^{2}-\frac{23}{4}t+\frac{529}{64}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(t-\frac{23}{8}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{609}{64}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
t-\frac{23}{8}=\frac{\sqrt{609}}{8} t-\frac{23}{8}=-\frac{\sqrt{609}}{8}
Egyszerűsítünk.
t=\frac{\sqrt{609}+23}{8} t=\frac{23-\sqrt{609}}{8}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{23}{8}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}