Kiértékelés
5x^{2}+7x-16
Szorzattá alakítás
5\left(x-\frac{-3\sqrt{41}-7}{10}\right)\left(x-\frac{3\sqrt{41}-7}{10}\right)
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-10x^{2}+7x-7+15x^{2}-9
Összevonjuk a következőket: -x és 8x. Az eredmény 7x.
5x^{2}+7x-7-9
Összevonjuk a következőket: -10x^{2} és 15x^{2}. Az eredmény 5x^{2}.
5x^{2}+7x-16
Kivonjuk a(z) 9 értékből a(z) -7 értéket. Az eredmény -16.
factor(-10x^{2}+7x-7+15x^{2}-9)
Összevonjuk a következőket: -x és 8x. Az eredmény 7x.
factor(5x^{2}+7x-7-9)
Összevonjuk a következőket: -10x^{2} és 15x^{2}. Az eredmény 5x^{2}.
factor(5x^{2}+7x-16)
Kivonjuk a(z) 9 értékből a(z) -7 értéket. Az eredmény -16.
5x^{2}+7x-16=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
x=\frac{-7±\sqrt{7^{2}-4\times 5\left(-16\right)}}{2\times 5}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-7±\sqrt{49-4\times 5\left(-16\right)}}{2\times 5}
Négyzetre emeljük a következőt: 7.
x=\frac{-7±\sqrt{49-20\left(-16\right)}}{2\times 5}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 5.
x=\frac{-7±\sqrt{49+320}}{2\times 5}
Összeszorozzuk a következőket: -20 és -16.
x=\frac{-7±\sqrt{369}}{2\times 5}
Összeadjuk a következőket: 49 és 320.
x=\frac{-7±3\sqrt{41}}{2\times 5}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 369.
x=\frac{-7±3\sqrt{41}}{10}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 5.
x=\frac{3\sqrt{41}-7}{10}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-7±3\sqrt{41}}{10}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -7 és 3\sqrt{41}.
x=\frac{-3\sqrt{41}-7}{10}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-7±3\sqrt{41}}{10}). ± előjele negatív. 3\sqrt{41} kivonása a következőből: -7.
5x^{2}+7x-16=5\left(x-\frac{3\sqrt{41}-7}{10}\right)\left(x-\frac{-3\sqrt{41}-7}{10}\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) \frac{-7+3\sqrt{41}}{10} értéket x_{1} helyére, a(z) \frac{-7-3\sqrt{41}}{10} értéket pedig x_{2} helyére.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}