Megoldás a(z) t változóra
t = \frac{\sqrt{309} - 3}{10} \approx 1,457839583
t=\frac{-\sqrt{309}-3}{10}\approx -2,057839583
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-15t^{2}-9t+45=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
t=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{\left(-9\right)^{2}-4\left(-15\right)\times 45}}{2\left(-15\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -15 értéket a-ba, a(z) -9 értéket b-be és a(z) 45 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
t=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{81-4\left(-15\right)\times 45}}{2\left(-15\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: -9.
t=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{81+60\times 45}}{2\left(-15\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -15.
t=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{81+2700}}{2\left(-15\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 60 és 45.
t=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{2781}}{2\left(-15\right)}
Összeadjuk a következőket: 81 és 2700.
t=\frac{-\left(-9\right)±3\sqrt{309}}{2\left(-15\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 2781.
t=\frac{9±3\sqrt{309}}{2\left(-15\right)}
-9 ellentettje 9.
t=\frac{9±3\sqrt{309}}{-30}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -15.
t=\frac{3\sqrt{309}+9}{-30}
Megoldjuk az egyenletet (t=\frac{9±3\sqrt{309}}{-30}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 9 és 3\sqrt{309}.
t=\frac{-\sqrt{309}-3}{10}
9+3\sqrt{309} elosztása a következővel: -30.
t=\frac{9-3\sqrt{309}}{-30}
Megoldjuk az egyenletet (t=\frac{9±3\sqrt{309}}{-30}). ± előjele negatív. 3\sqrt{309} kivonása a következőből: 9.
t=\frac{\sqrt{309}-3}{10}
9-3\sqrt{309} elosztása a következővel: -30.
t=\frac{-\sqrt{309}-3}{10} t=\frac{\sqrt{309}-3}{10}
Megoldottuk az egyenletet.
-15t^{2}-9t+45=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
-15t^{2}-9t+45-45=-45
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 45.
-15t^{2}-9t=-45
Ha kivonjuk a(z) 45 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
\frac{-15t^{2}-9t}{-15}=-\frac{45}{-15}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -15.
t^{2}+\left(-\frac{9}{-15}\right)t=-\frac{45}{-15}
A(z) -15 értékkel való osztás eltünteti a(z) -15 értékkel való szorzást.
t^{2}+\frac{3}{5}t=-\frac{45}{-15}
A törtet (\frac{-9}{-15}) leegyszerűsítjük 3 kivonásával és kiejtésével.
t^{2}+\frac{3}{5}t=3
-45 elosztása a következővel: -15.
t^{2}+\frac{3}{5}t+\left(\frac{3}{10}\right)^{2}=3+\left(\frac{3}{10}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{3}{5} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{3}{10}. Ezután hozzáadjuk \frac{3}{10} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
t^{2}+\frac{3}{5}t+\frac{9}{100}=3+\frac{9}{100}
A(z) \frac{3}{10} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
t^{2}+\frac{3}{5}t+\frac{9}{100}=\frac{309}{100}
Összeadjuk a következőket: 3 és \frac{9}{100}.
\left(t+\frac{3}{10}\right)^{2}=\frac{309}{100}
Tényezőkre t^{2}+\frac{3}{5}t+\frac{9}{100}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(t+\frac{3}{10}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{309}{100}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
t+\frac{3}{10}=\frac{\sqrt{309}}{10} t+\frac{3}{10}=-\frac{\sqrt{309}}{10}
Egyszerűsítünk.
t=\frac{\sqrt{309}-3}{10} t=\frac{-\sqrt{309}-3}{10}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{3}{10}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}