Megoldás a(z) x változóra
x=-1
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x^{2}+2x=-1
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
x^{2}+2x+1=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 1.
a+b=2 ab=1
Az egyenlet megoldásához x^{2}+2x+1 a képlet használatával x^{2}+\left(a+b\right)x+ab=\left(x+a\right)\left(x+b\right). A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
a=1 b=1
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Az egyetlen ilyen pár a rendszermegoldás.
\left(x+1\right)\left(x+1\right)
Az eredményül kapott értékeket használva átírjuk a tényezőkre bontott \left(x+a\right)\left(x+b\right) kifejezést.
\left(x+1\right)^{2}
Átírjuk kéttagú kifejezés négyzetére.
x=-1
Az egyenlet megoldásához elvégezzük ezt a műveletet: x+1=0.
x^{2}+2x=-1
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
x^{2}+2x+1=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 1.
a+b=2 ab=1\times 1=1
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk x^{2}+ax+bx+1 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
a=1 b=1
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Az egyetlen ilyen pár a rendszermegoldás.
\left(x^{2}+x\right)+\left(x+1\right)
Átírjuk az értéket (x^{2}+2x+1) \left(x^{2}+x\right)+\left(x+1\right) alakban.
x\left(x+1\right)+x+1
Emelje ki a(z) x elemet a(z) x^{2}+x kifejezésből.
\left(x+1\right)\left(x+1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x+1 általános kifejezést a zárójelből.
\left(x+1\right)^{2}
Átírjuk kéttagú kifejezés négyzetére.
x=-1
Az egyenlet megoldásához elvégezzük ezt a műveletet: x+1=0.
x^{2}+2x=-1
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
x^{2}+2x+1=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 1.
x=\frac{-2±\sqrt{2^{2}-4}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) 2 értéket b-be és a(z) 1 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-2±\sqrt{4-4}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: 2.
x=\frac{-2±\sqrt{0}}{2}
Összeadjuk a következőket: 4 és -4.
x=-\frac{2}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 0.
x=-1
-2 elosztása a következővel: 2.
x^{2}+2x=-1
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
x^{2}+2x+1^{2}=-1+1^{2}
Elosztjuk a(z) 2 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 1. Ezután hozzáadjuk 1 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+2x+1=-1+1
Négyzetre emeljük a következőt: 1.
x^{2}+2x+1=0
Összeadjuk a következőket: -1 és 1.
\left(x+1\right)^{2}=0
Tényezőkre x^{2}+2x+1. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+1\right)^{2}}=\sqrt{0}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+1=0 x+1=0
Egyszerűsítünk.
x=-1 x=-1
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 1.
x=-1
Megoldottuk az egyenletet. Azonosak a megoldások.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}