Ugrás a tartalomra
Megoldás a(z) x változóra
Tick mark Image
Grafikon

Hasonló feladatok a webes keresésből

Megosztás

a+b=7 ab=-\left(-10\right)=10
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk -x^{2}+ax+bx-10 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,10 2,5
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 10.
1+10=11 2+5=7
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=5 b=2
A megoldás az a pár, amelynek összege 7.
\left(-x^{2}+5x\right)+\left(2x-10\right)
Átírjuk az értéket (-x^{2}+7x-10) \left(-x^{2}+5x\right)+\left(2x-10\right) alakban.
-x\left(x-5\right)+2\left(x-5\right)
A -x a második csoportban lévő első és 2 faktort.
\left(x-5\right)\left(-x+2\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-5 általános kifejezést a zárójelből.
x=5 x=2
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-5=0 és a -x+2=0.
-x^{2}+7x-10=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-7±\sqrt{7^{2}-4\left(-1\right)\left(-10\right)}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) 7 értéket b-be és a(z) -10 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-7±\sqrt{49-4\left(-1\right)\left(-10\right)}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 7.
x=\frac{-7±\sqrt{49+4\left(-10\right)}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
x=\frac{-7±\sqrt{49-40}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és -10.
x=\frac{-7±\sqrt{9}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 49 és -40.
x=\frac{-7±3}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 9.
x=\frac{-7±3}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
x=-\frac{4}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-7±3}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -7 és 3.
x=2
-4 elosztása a következővel: -2.
x=-\frac{10}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-7±3}{-2}). ± előjele negatív. 3 kivonása a következőből: -7.
x=5
-10 elosztása a következővel: -2.
x=2 x=5
Megoldottuk az egyenletet.
-x^{2}+7x-10=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
-x^{2}+7x-10-\left(-10\right)=-\left(-10\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 10.
-x^{2}+7x=-\left(-10\right)
Ha kivonjuk a(z) -10 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
-x^{2}+7x=10
-10 kivonása a következőből: 0.
\frac{-x^{2}+7x}{-1}=\frac{10}{-1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1.
x^{2}+\frac{7}{-1}x=\frac{10}{-1}
A(z) -1 értékkel való osztás eltünteti a(z) -1 értékkel való szorzást.
x^{2}-7x=\frac{10}{-1}
7 elosztása a következővel: -1.
x^{2}-7x=-10
10 elosztása a következővel: -1.
x^{2}-7x+\left(-\frac{7}{2}\right)^{2}=-10+\left(-\frac{7}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -7 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{7}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{7}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-7x+\frac{49}{4}=-10+\frac{49}{4}
A(z) -\frac{7}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-7x+\frac{49}{4}=\frac{9}{4}
Összeadjuk a következőket: -10 és \frac{49}{4}.
\left(x-\frac{7}{2}\right)^{2}=\frac{9}{4}
Tényezőkre x^{2}-7x+\frac{49}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{7}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{9}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{7}{2}=\frac{3}{2} x-\frac{7}{2}=-\frac{3}{2}
Egyszerűsítünk.
x=5 x=2
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{7}{2}.