Ugrás a tartalomra
Megoldás a(z) x változóra
Tick mark Image
Grafikon

Hasonló feladatok a webes keresésből

Megosztás

-x^{2}+2x+3=\frac{15}{4}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
-x^{2}+2x+3-\frac{15}{4}=\frac{15}{4}-\frac{15}{4}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{15}{4}.
-x^{2}+2x+3-\frac{15}{4}=0
Ha kivonjuk a(z) \frac{15}{4} értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
-x^{2}+2x-\frac{3}{4}=0
\frac{15}{4} kivonása a következőből: 3.
x=\frac{-2±\sqrt{2^{2}-4\left(-1\right)\left(-\frac{3}{4}\right)}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) 2 értéket b-be és a(z) -\frac{3}{4} értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-2±\sqrt{4-4\left(-1\right)\left(-\frac{3}{4}\right)}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 2.
x=\frac{-2±\sqrt{4+4\left(-\frac{3}{4}\right)}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
x=\frac{-2±\sqrt{4-3}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és -\frac{3}{4}.
x=\frac{-2±\sqrt{1}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 4 és -3.
x=\frac{-2±1}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 1.
x=\frac{-2±1}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
x=-\frac{1}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-2±1}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -2 és 1.
x=\frac{1}{2}
-1 elosztása a következővel: -2.
x=-\frac{3}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-2±1}{-2}). ± előjele negatív. 1 kivonása a következőből: -2.
x=\frac{3}{2}
-3 elosztása a következővel: -2.
x=\frac{1}{2} x=\frac{3}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
-x^{2}+2x+3=\frac{15}{4}
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
-x^{2}+2x+3-3=\frac{15}{4}-3
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 3.
-x^{2}+2x=\frac{15}{4}-3
Ha kivonjuk a(z) 3 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
-x^{2}+2x=\frac{3}{4}
3 kivonása a következőből: \frac{15}{4}.
\frac{-x^{2}+2x}{-1}=\frac{\frac{3}{4}}{-1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1.
x^{2}+\frac{2}{-1}x=\frac{\frac{3}{4}}{-1}
A(z) -1 értékkel való osztás eltünteti a(z) -1 értékkel való szorzást.
x^{2}-2x=\frac{\frac{3}{4}}{-1}
2 elosztása a következővel: -1.
x^{2}-2x=-\frac{3}{4}
\frac{3}{4} elosztása a következővel: -1.
x^{2}-2x+1=-\frac{3}{4}+1
Elosztjuk a(z) -2 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -1. Ezután hozzáadjuk -1 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-2x+1=\frac{1}{4}
Összeadjuk a következőket: -\frac{3}{4} és 1.
\left(x-1\right)^{2}=\frac{1}{4}
Tényezőkre x^{2}-2x+1. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-1\right)^{2}}=\sqrt{\frac{1}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-1=\frac{1}{2} x-1=-\frac{1}{2}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{3}{2} x=\frac{1}{2}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 1.