Kiértékelés
-\frac{15\sqrt{2}}{2}\approx -10,606601718
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\left(-3\sqrt{3}\right)\times \frac{10}{3}\sqrt{\frac{3}{8}}
Szorzattá alakítjuk a(z) 27=3^{2}\times 3 kifejezést. Átalakítjuk a szorzat (\sqrt{3^{2}\times 3}) négyzetgyökét e négyzetgyökök szorzatává: \sqrt{3^{2}}\sqrt{3}. Négyzetgyököt vonunk a következőből: 3^{2}.
\left(-3\sqrt{3}\right)\times \frac{10}{3}\times \frac{\sqrt{3}}{\sqrt{8}}
Átalakítjuk az osztás (\sqrt{\frac{3}{8}}) négyzetgyökét e négyzetgyökök hányadosává: \frac{\sqrt{3}}{\sqrt{8}}.
\left(-3\sqrt{3}\right)\times \frac{10}{3}\times \frac{\sqrt{3}}{2\sqrt{2}}
Szorzattá alakítjuk a(z) 8=2^{2}\times 2 kifejezést. Átalakítjuk a szorzat (\sqrt{2^{2}\times 2}) négyzetgyökét e négyzetgyökök szorzatává: \sqrt{2^{2}}\sqrt{2}. Négyzetgyököt vonunk a következőből: 2^{2}.
\left(-3\sqrt{3}\right)\times \frac{10}{3}\times \frac{\sqrt{3}\sqrt{2}}{2\left(\sqrt{2}\right)^{2}}
Gyöktelenítjük a tört (\frac{\sqrt{3}}{2\sqrt{2}}) nevezőjét úgy, hogy megszorozzuk a számlálót és a nevezőt ennyivel: \sqrt{2}.
\left(-3\sqrt{3}\right)\times \frac{10}{3}\times \frac{\sqrt{3}\sqrt{2}}{2\times 2}
\sqrt{2} négyzete 2.
\left(-3\sqrt{3}\right)\times \frac{10}{3}\times \frac{\sqrt{6}}{2\times 2}
\sqrt{3} és \sqrt{2} megszorozzuk a négyzetgyökér alatti számokat.
\left(-3\sqrt{3}\right)\times \frac{10}{3}\times \frac{\sqrt{6}}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2. Az eredmény 4.
\frac{-3\sqrt{3}\sqrt{6}}{4}\times \frac{10}{3}
Kifejezzük a hányadost (\left(-3\sqrt{3}\right)\times \frac{\sqrt{6}}{4}) egyetlen törtként.
\frac{-3\sqrt{3}\sqrt{3}\sqrt{2}}{4}\times \frac{10}{3}
Szorzattá alakítjuk a(z) 6=3\times 2 kifejezést. Átalakítjuk a szorzat (\sqrt{3\times 2}) négyzetgyökét e négyzetgyökök szorzatává: \sqrt{3}\sqrt{2}.
\frac{-3\times 3\sqrt{2}}{4}\times \frac{10}{3}
Összeszorozzuk a következőket: \sqrt{3} és \sqrt{3}. Az eredmény 3.
\frac{-9\sqrt{2}}{4}\times \frac{10}{3}
Összeszorozzuk a következőket: -3 és 3. Az eredmény -9.
\frac{-9\sqrt{2}\times 10}{4\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{-9\sqrt{2}}{4} és \frac{10}{3}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel.
\frac{-3\times 5\sqrt{2}}{2}
Kiejtjük ezt az értéket a számlálóban és a nevezőben is: 2\times 3.
\frac{-15\sqrt{2}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -3 és 5. Az eredmény -15.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}