Megoldás a(z) x változóra
x=-1
x=6
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-6=-xx+x\times 5
A változó (x) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x.
-6=-x^{2}+x\times 5
Összeszorozzuk a következőket: x és x. Az eredmény x^{2}.
-x^{2}+x\times 5=-6
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
-x^{2}+x\times 5+6=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 6.
-x^{2}+5x+6=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-5±\sqrt{5^{2}-4\left(-1\right)\times 6}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) 5 értéket b-be és a(z) 6 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-5±\sqrt{25-4\left(-1\right)\times 6}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 5.
x=\frac{-5±\sqrt{25+4\times 6}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
x=\frac{-5±\sqrt{25+24}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és 6.
x=\frac{-5±\sqrt{49}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 25 és 24.
x=\frac{-5±7}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 49.
x=\frac{-5±7}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
x=\frac{2}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-5±7}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -5 és 7.
x=-1
2 elosztása a következővel: -2.
x=-\frac{12}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-5±7}{-2}). ± előjele negatív. 7 kivonása a következőből: -5.
x=6
-12 elosztása a következővel: -2.
x=-1 x=6
Megoldottuk az egyenletet.
-6=-xx+x\times 5
A változó (x) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x.
-6=-x^{2}+x\times 5
Összeszorozzuk a következőket: x és x. Az eredmény x^{2}.
-x^{2}+x\times 5=-6
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
-x^{2}+5x=-6
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-x^{2}+5x}{-1}=-\frac{6}{-1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1.
x^{2}+\frac{5}{-1}x=-\frac{6}{-1}
A(z) -1 értékkel való osztás eltünteti a(z) -1 értékkel való szorzást.
x^{2}-5x=-\frac{6}{-1}
5 elosztása a következővel: -1.
x^{2}-5x=6
-6 elosztása a következővel: -1.
x^{2}-5x+\left(-\frac{5}{2}\right)^{2}=6+\left(-\frac{5}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -5 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{5}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{5}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-5x+\frac{25}{4}=6+\frac{25}{4}
A(z) -\frac{5}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-5x+\frac{25}{4}=\frac{49}{4}
Összeadjuk a következőket: 6 és \frac{25}{4}.
\left(x-\frac{5}{2}\right)^{2}=\frac{49}{4}
Tényezőkre x^{2}-5x+\frac{25}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{5}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{49}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{5}{2}=\frac{7}{2} x-\frac{5}{2}=-\frac{7}{2}
Egyszerűsítünk.
x=6 x=-1
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{5}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}