Megoldás a(z) x változóra
x=-\frac{1}{2}=-0,5
x=3
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-x\times 4-\left(x+1\right)\times 3=-2x\left(x+1\right)
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -1,0. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x+1,x legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: x\left(x+1\right).
-x\times 4-\left(3x+3\right)=-2x\left(x+1\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x+1 és 3.
-x\times 4-3x-3=-2x\left(x+1\right)
3x+3 ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
-x\times 4-3x-3=-2x^{2}-2x
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -2x és x+1.
-x\times 4-3x-3+2x^{2}=-2x
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2x^{2}.
-x\times 4-3x-3+2x^{2}+2x=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2x.
-x\times 4-x-3+2x^{2}=0
Összevonjuk a következőket: -3x és 2x. Az eredmény -x.
-4x-x-3+2x^{2}=0
Összeszorozzuk a következőket: -1 és 4. Az eredmény -4.
-5x-3+2x^{2}=0
Összevonjuk a következőket: -4x és -x. Az eredmény -5x.
2x^{2}-5x-3=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=-5 ab=2\left(-3\right)=-6
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 2x^{2}+ax+bx-3 alakúvá. a és b megkereséséhez állítson be egy rendszert a megoldáshoz.
1,-6 2,-3
Mivel a ab negatív, a és b ellentétes jelei vannak. Mivel a a+b negatív, a negatív szám értéke nagyobb, mint a pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -6.
1-6=-5 2-3=-1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-6 b=1
A megoldás az a pár, amelynek összege -5.
\left(2x^{2}-6x\right)+\left(x-3\right)
Átírjuk az értéket (2x^{2}-5x-3) \left(2x^{2}-6x\right)+\left(x-3\right) alakban.
2x\left(x-3\right)+x-3
Emelje ki a(z) 2x elemet a(z) 2x^{2}-6x kifejezésből.
\left(x-3\right)\left(2x+1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-3 általános kifejezést a zárójelből.
x=3 x=-\frac{1}{2}
Az egyenlet megoldásainak megoldásához x-3=0 és 2x+1=0.
-x\times 4-\left(x+1\right)\times 3=-2x\left(x+1\right)
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -1,0. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x+1,x legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: x\left(x+1\right).
-x\times 4-\left(3x+3\right)=-2x\left(x+1\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x+1 és 3.
-x\times 4-3x-3=-2x\left(x+1\right)
3x+3 ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
-x\times 4-3x-3=-2x^{2}-2x
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -2x és x+1.
-x\times 4-3x-3+2x^{2}=-2x
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2x^{2}.
-x\times 4-3x-3+2x^{2}+2x=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2x.
-x\times 4-x-3+2x^{2}=0
Összevonjuk a következőket: -3x és 2x. Az eredmény -x.
-4x-x-3+2x^{2}=0
Összeszorozzuk a következőket: -1 és 4. Az eredmény -4.
-5x-3+2x^{2}=0
Összevonjuk a következőket: -4x és -x. Az eredmény -5x.
2x^{2}-5x-3=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{\left(-5\right)^{2}-4\times 2\left(-3\right)}}{2\times 2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 2 értéket a-ba, a(z) -5 értéket b-be és a(z) -3 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{25-4\times 2\left(-3\right)}}{2\times 2}
Négyzetre emeljük a következőt: -5.
x=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{25-8\left(-3\right)}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
x=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{25+24}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és -3.
x=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{49}}{2\times 2}
Összeadjuk a következőket: 25 és 24.
x=\frac{-\left(-5\right)±7}{2\times 2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 49.
x=\frac{5±7}{2\times 2}
-5 ellentettje 5.
x=\frac{5±7}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
x=\frac{12}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{5±7}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 5 és 7.
x=3
12 elosztása a következővel: 4.
x=-\frac{2}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{5±7}{4}). ± előjele negatív. 7 kivonása a következőből: 5.
x=-\frac{1}{2}
A törtet (\frac{-2}{4}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=3 x=-\frac{1}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
-x\times 4-\left(x+1\right)\times 3=-2x\left(x+1\right)
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -1,0. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x+1,x legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: x\left(x+1\right).
-x\times 4-\left(3x+3\right)=-2x\left(x+1\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x+1 és 3.
-x\times 4-3x-3=-2x\left(x+1\right)
3x+3 ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
-x\times 4-3x-3=-2x^{2}-2x
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -2x és x+1.
-x\times 4-3x-3+2x^{2}=-2x
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2x^{2}.
-x\times 4-3x-3+2x^{2}+2x=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2x.
-x\times 4-x-3+2x^{2}=0
Összevonjuk a következőket: -3x és 2x. Az eredmény -x.
-x\times 4-x+2x^{2}=3
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 3. Egy adott számhoz nullát adva ugyanazt a számot kapjuk.
-4x-x+2x^{2}=3
Összeszorozzuk a következőket: -1 és 4. Az eredmény -4.
-5x+2x^{2}=3
Összevonjuk a következőket: -4x és -x. Az eredmény -5x.
2x^{2}-5x=3
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{2x^{2}-5x}{2}=\frac{3}{2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
x^{2}-\frac{5}{2}x=\frac{3}{2}
A(z) 2 értékkel való osztás eltünteti a(z) 2 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{5}{2}x+\left(-\frac{5}{4}\right)^{2}=\frac{3}{2}+\left(-\frac{5}{4}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{5}{2} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{5}{4}. Ezután hozzáadjuk -\frac{5}{4} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{5}{2}x+\frac{25}{16}=\frac{3}{2}+\frac{25}{16}
A(z) -\frac{5}{4} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{5}{2}x+\frac{25}{16}=\frac{49}{16}
\frac{3}{2} és \frac{25}{16} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{5}{4}\right)^{2}=\frac{49}{16}
A(z) x^{2}-\frac{5}{2}x+\frac{25}{16} kifejezést szorzattá alakítjuk. Általánosságban, ha x^{2}+bx+c teljes négyzet, akkor mindig szorzattá alakítható az \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} formában.
\sqrt{\left(x-\frac{5}{4}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{49}{16}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{5}{4}=\frac{7}{4} x-\frac{5}{4}=-\frac{7}{4}
Egyszerűsítünk.
x=3 x=-\frac{1}{2}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{5}{4}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}