-4/x+1-3/x=-2 megoldása

$$- \frac{ 4 }{ x+1 } - \frac{ 3 }{ x } = -2$$

Megoldás a(z) x változóra

$$x=-\frac{1}{2}=-0,5$$

$$x=3$$

A csoportosítással végzett tényezőkre bontás lépései

A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -1,0. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x+1,x legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: x\left(x+1\right).

$$-x\times 4-\left(x+1\right)\times 3=-2x\left(x+1\right)$$

A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x+1 és 3.

$$-x\times 4-\left(3x+3\right)=-2x\left(x+1\right)$$

3x+3 ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.

$$-x\times 4-3x-3=-2x\left(x+1\right)$$

A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -2x és x+1.

$$-x\times 4-3x-3=-2x^{2}-2x$$

Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2x^{2}.

$$-x\times 4-3x-3+2x^{2}=-2x$$

Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2x.

$$-x\times 4-3x-3+2x^{2}+2x=0$$

Összevonjuk a következőket: -3x és 2x. Az eredmény -x.

$$-x\times 4-x-3+2x^{2}=0$$

Összeszorozzuk a következőket: -1 és 4. Az eredmény -4.

$$-4x-x-3+2x^{2}=0$$

Összevonjuk a következőket: -4x és -x. Az eredmény -5x.

$$-5x-3+2x^{2}=0$$

Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.

$$2x^{2}-5x-3=0$$

Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 2x^{2}+ax+bx-3 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.

$$a+b=-5 ab=2\left(-3\right)=-6$$

Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -6.

$$1,-6 2,-3$$

Kiszámítjuk az egyes párok összegét.

$$1-6=-5 2-3=-1$$

A megoldás az a pár, amelynek összege -5.

$$a=-6 b=1$$

Átírjuk az értéket (2x^{2}-5x-3) \left(2x^{2}-6x\right)+\left(x-3\right) alakban.

$$\left(2x^{2}-6x\right)+\left(x-3\right)$$

Emelje ki a(z) 2x elemet a(z) 2x^{2}-6x kifejezésből.

$$2x\left(x-3\right)+x-3$$

A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-3 általános kifejezést a zárójelből.

$$\left(x-3\right)\left(2x+1\right)$$

Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-3=0 és a 2x+1=0.

$$x=3 x=-\frac{1}{2}$$

Lépések a másodfokú egyenlet megoldóképletének használatával

A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -1,0. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x+1,x legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: x\left(x+1\right).

$$-x\times 4-\left(x+1\right)\times 3=-2x\left(x+1\right)$$

A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x+1 és 3.

$$-x\times 4-\left(3x+3\right)=-2x\left(x+1\right)$$

3x+3 ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.

$$-x\times 4-3x-3=-2x\left(x+1\right)$$

A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -2x és x+1.

$$-x\times 4-3x-3=-2x^{2}-2x$$

Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2x^{2}.

$$-x\times 4-3x-3+2x^{2}=-2x$$

Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2x.

$$-x\times 4-3x-3+2x^{2}+2x=0$$

Összevonjuk a következőket: -3x és 2x. Az eredmény -x.

$$-x\times 4-x-3+2x^{2}=0$$

Összeszorozzuk a következőket: -1 és 4. Az eredmény -4.

$$-4x-x-3+2x^{2}=0$$

Összevonjuk a következőket: -4x és -x. Az eredmény -5x.

$$-5x-3+2x^{2}=0$$

Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.

$$2x^{2}-5x-3=0$$

Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 2 értéket a-ba, a(z) -5 értéket b-be és a(z) -3 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.

$$x=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{\left(-5\right)^{2}-4\times 2\left(-3\right)}}{2\times 2}$$

Négyzetre emeljük a következőt: -5.

$$x=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{25-4\times 2\left(-3\right)}}{2\times 2}$$

Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.

$$x=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{25-8\left(-3\right)}}{2\times 2}$$

Összeszorozzuk a következőket: -8 és -3.

$$x=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{25+24}}{2\times 2}$$

Összeadjuk a következőket: 25 és 24.

$$x=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{49}}{2\times 2}$$

Négyzetgyököt vonunk a következőből: 49.

$$x=\frac{-\left(-5\right)±7}{2\times 2}$$

-5 ellentettje 5.

$$x=\frac{5±7}{2\times 2}$$

Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.

$$x=\frac{5±7}{4}$$

Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{5±7}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 5 és 7.

$$x=\frac{12}{4}$$

12 elosztása a következővel: 4.

$$x=3$$

Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{5±7}{4}). ± előjele negatív. 7 kivonása a következőből: 5.

$$x=-\frac{2}{4}$$

A törtet (\frac{-2}{4}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.

$$x=-\frac{1}{2}$$

Megoldottuk az egyenletet.

$$x=3 x=-\frac{1}{2}$$

A teljes négyzetté alakítás lépései

A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -1,0. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x+1,x legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: x\left(x+1\right).

$$-x\times 4-\left(x+1\right)\times 3=-2x\left(x+1\right)$$

A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x+1 és 3.

$$-x\times 4-\left(3x+3\right)=-2x\left(x+1\right)$$

3x+3 ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.

$$-x\times 4-3x-3=-2x\left(x+1\right)$$

A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -2x és x+1.

$$-x\times 4-3x-3=-2x^{2}-2x$$

Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2x^{2}.

$$-x\times 4-3x-3+2x^{2}=-2x$$

Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2x.

$$-x\times 4-3x-3+2x^{2}+2x=0$$

Összevonjuk a következőket: -3x és 2x. Az eredmény -x.

$$-x\times 4-x-3+2x^{2}=0$$

Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 3. Egy adott számhoz nullát adva ugyanazt a számot kapjuk.

$$-x\times 4-x+2x^{2}=3$$

Összeszorozzuk a következőket: -1 és 4. Az eredmény -4.

$$-4x-x+2x^{2}=3$$

Összevonjuk a következőket: -4x és -x. Az eredmény -5x.

$$-5x+2x^{2}=3$$

Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.

$$2x^{2}-5x=3$$

Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.

$$\frac{2x^{2}-5x}{2}=\frac{3}{2}$$

A(z) 2 értékkel való osztás eltünteti a(z) 2 értékkel való szorzást.

$$x^{2}-\frac{5}{2}x=\frac{3}{2}$$

Elosztjuk a(z) -\frac{5}{2} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{5}{4}. Ezután hozzáadjuk -\frac{5}{4} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.

$$x^{2}-\frac{5}{2}x+\left(-\frac{5}{4}\right)^{2}=\frac{3}{2}+\left(-\frac{5}{4}\right)^{2}$$

A(z) -\frac{5}{4} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.

$$x^{2}-\frac{5}{2}x+\frac{25}{16}=\frac{3}{2}+\frac{25}{16}$$

\frac{3}{2} és \frac{25}{16} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.

$$x^{2}-\frac{5}{2}x+\frac{25}{16}=\frac{49}{16}$$

Tényezőkre x^{2}-\frac{5}{2}x+\frac{25}{16}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.

$$\left(x-\frac{5}{4}\right)^{2}=\frac{49}{16}$$

Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.

$$\sqrt{\left(x-\frac{5}{4}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{49}{16}}$$

Egyszerűsítünk.

$$x-\frac{5}{4}=\frac{7}{4} x-\frac{5}{4}=-\frac{7}{4}$$

Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{5}{4}.

$$x=3 x=-\frac{1}{2}$$