Megoldás a(z) x változóra
x=-1
x=16
Grafikon
Teszt
Quadratic Equation
5 ehhez hasonló probléma:
- \frac{ 1 }{ 5 } { x }^{ 2 } +3x+ \frac{ 16 }{ 5 } =0
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-\frac{1}{5}x^{2}+3x+\frac{16}{5}=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-3±\sqrt{3^{2}-4\left(-\frac{1}{5}\right)\times \frac{16}{5}}}{2\left(-\frac{1}{5}\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -\frac{1}{5} értéket a-ba, a(z) 3 értéket b-be és a(z) \frac{16}{5} értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-3±\sqrt{9-4\left(-\frac{1}{5}\right)\times \frac{16}{5}}}{2\left(-\frac{1}{5}\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 3.
x=\frac{-3±\sqrt{9+\frac{4}{5}\times \frac{16}{5}}}{2\left(-\frac{1}{5}\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -\frac{1}{5}.
x=\frac{-3±\sqrt{9+\frac{64}{25}}}{2\left(-\frac{1}{5}\right)}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{4}{5} és \frac{16}{5}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
x=\frac{-3±\sqrt{\frac{289}{25}}}{2\left(-\frac{1}{5}\right)}
Összeadjuk a következőket: 9 és \frac{64}{25}.
x=\frac{-3±\frac{17}{5}}{2\left(-\frac{1}{5}\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: \frac{289}{25}.
x=\frac{-3±\frac{17}{5}}{-\frac{2}{5}}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -\frac{1}{5}.
x=\frac{\frac{2}{5}}{-\frac{2}{5}}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-3±\frac{17}{5}}{-\frac{2}{5}}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -3 és \frac{17}{5}.
x=-1
\frac{2}{5} elosztása a következővel: -\frac{2}{5}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) \frac{2}{5} értéket megszorozzuk a(z) -\frac{2}{5} reciprokával.
x=-\frac{\frac{32}{5}}{-\frac{2}{5}}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-3±\frac{17}{5}}{-\frac{2}{5}}). ± előjele negatív. \frac{17}{5} kivonása a következőből: -3.
x=16
-\frac{32}{5} elosztása a következővel: -\frac{2}{5}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) -\frac{32}{5} értéket megszorozzuk a(z) -\frac{2}{5} reciprokával.
x=-1 x=16
Megoldottuk az egyenletet.
-\frac{1}{5}x^{2}+3x+\frac{16}{5}=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
-\frac{1}{5}x^{2}+3x+\frac{16}{5}-\frac{16}{5}=-\frac{16}{5}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{16}{5}.
-\frac{1}{5}x^{2}+3x=-\frac{16}{5}
Ha kivonjuk a(z) \frac{16}{5} értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
\frac{-\frac{1}{5}x^{2}+3x}{-\frac{1}{5}}=-\frac{\frac{16}{5}}{-\frac{1}{5}}
Mindkét oldalt megszorozzuk ennyivel: -5.
x^{2}+\frac{3}{-\frac{1}{5}}x=-\frac{\frac{16}{5}}{-\frac{1}{5}}
A(z) -\frac{1}{5} értékkel való osztás eltünteti a(z) -\frac{1}{5} értékkel való szorzást.
x^{2}-15x=-\frac{\frac{16}{5}}{-\frac{1}{5}}
3 elosztása a következővel: -\frac{1}{5}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) 3 értéket megszorozzuk a(z) -\frac{1}{5} reciprokával.
x^{2}-15x=16
-\frac{16}{5} elosztása a következővel: -\frac{1}{5}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) -\frac{16}{5} értéket megszorozzuk a(z) -\frac{1}{5} reciprokával.
x^{2}-15x+\left(-\frac{15}{2}\right)^{2}=16+\left(-\frac{15}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -15 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{15}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{15}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-15x+\frac{225}{4}=16+\frac{225}{4}
A(z) -\frac{15}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-15x+\frac{225}{4}=\frac{289}{4}
Összeadjuk a következőket: 16 és \frac{225}{4}.
\left(x-\frac{15}{2}\right)^{2}=\frac{289}{4}
Tényezőkre x^{2}-15x+\frac{225}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{15}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{289}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{15}{2}=\frac{17}{2} x-\frac{15}{2}=-\frac{17}{2}
Egyszerűsítünk.
x=16 x=-1
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{15}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}