Megoldás a(z) x változóra
x=-2\sqrt{3}-\frac{1}{3}\approx -3,797434948
x=2\sqrt{3}-\frac{1}{3}\approx 3,130768282
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-3\left(-36\right)=\left(3x+1\right)^{2}
A változó (x) értéke nem lehet -\frac{1}{3}, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk \left(1+3x\right)^{2},3 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 3\left(3x+1\right)^{2}.
108=\left(3x+1\right)^{2}
Összeszorozzuk a következőket: -3 és -36. Az eredmény 108.
108=9x^{2}+6x+1
Binomiális tétel (\left(a+b\right)^{2}=a^{2}+2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(3x+1\right)^{2}).
9x^{2}+6x+1=108
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
9x^{2}+6x+1-108=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 108.
9x^{2}+6x-107=0
Kivonjuk a(z) 108 értékből a(z) 1 értéket. Az eredmény -107.
x=\frac{-6±\sqrt{6^{2}-4\times 9\left(-107\right)}}{2\times 9}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 9 értéket a-ba, a(z) 6 értéket b-be és a(z) -107 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-6±\sqrt{36-4\times 9\left(-107\right)}}{2\times 9}
Négyzetre emeljük a következőt: 6.
x=\frac{-6±\sqrt{36-36\left(-107\right)}}{2\times 9}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 9.
x=\frac{-6±\sqrt{36+3852}}{2\times 9}
Összeszorozzuk a következőket: -36 és -107.
x=\frac{-6±\sqrt{3888}}{2\times 9}
Összeadjuk a következőket: 36 és 3852.
x=\frac{-6±36\sqrt{3}}{2\times 9}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 3888.
x=\frac{-6±36\sqrt{3}}{18}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 9.
x=\frac{36\sqrt{3}-6}{18}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-6±36\sqrt{3}}{18}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -6 és 36\sqrt{3}.
x=2\sqrt{3}-\frac{1}{3}
-6+36\sqrt{3} elosztása a következővel: 18.
x=\frac{-36\sqrt{3}-6}{18}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-6±36\sqrt{3}}{18}). ± előjele negatív. 36\sqrt{3} kivonása a következőből: -6.
x=-2\sqrt{3}-\frac{1}{3}
-6-36\sqrt{3} elosztása a következővel: 18.
x=2\sqrt{3}-\frac{1}{3} x=-2\sqrt{3}-\frac{1}{3}
Megoldottuk az egyenletet.
-3\left(-36\right)=\left(3x+1\right)^{2}
A változó (x) értéke nem lehet -\frac{1}{3}, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk \left(1+3x\right)^{2},3 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 3\left(3x+1\right)^{2}.
108=\left(3x+1\right)^{2}
Összeszorozzuk a következőket: -3 és -36. Az eredmény 108.
108=9x^{2}+6x+1
Binomiális tétel (\left(a+b\right)^{2}=a^{2}+2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(3x+1\right)^{2}).
9x^{2}+6x+1=108
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
9x^{2}+6x=108-1
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 1.
9x^{2}+6x=107
Kivonjuk a(z) 1 értékből a(z) 108 értéket. Az eredmény 107.
\frac{9x^{2}+6x}{9}=\frac{107}{9}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 9.
x^{2}+\frac{6}{9}x=\frac{107}{9}
A(z) 9 értékkel való osztás eltünteti a(z) 9 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{2}{3}x=\frac{107}{9}
A törtet (\frac{6}{9}) leegyszerűsítjük 3 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}+\frac{2}{3}x+\left(\frac{1}{3}\right)^{2}=\frac{107}{9}+\left(\frac{1}{3}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{2}{3} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{1}{3}. Ezután hozzáadjuk \frac{1}{3} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{2}{3}x+\frac{1}{9}=\frac{107+1}{9}
A(z) \frac{1}{3} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{2}{3}x+\frac{1}{9}=12
\frac{107}{9} és \frac{1}{9} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{1}{3}\right)^{2}=12
Tényezőkre x^{2}+\frac{2}{3}x+\frac{1}{9}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{1}{3}\right)^{2}}=\sqrt{12}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{1}{3}=2\sqrt{3} x+\frac{1}{3}=-2\sqrt{3}
Egyszerűsítünk.
x=2\sqrt{3}-\frac{1}{3} x=-2\sqrt{3}-\frac{1}{3}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{1}{3}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}