- \frac { k } { x ^ { 2 } } d x = m v d v
Megoldás a(z) d változóra (complex solution)
\left\{\begin{matrix}d=0\text{, }&x\neq 0\\d\in \mathrm{C}\text{, }&k=-mxv^{2}\text{ and }x\neq 0\end{matrix}\right,
Megoldás a(z) k változóra (complex solution)
\left\{\begin{matrix}k=-mxv^{2}\text{, }&x\neq 0\\k\in \mathrm{C}\text{, }&d=0\text{ and }x\neq 0\end{matrix}\right,
Megoldás a(z) d változóra
\left\{\begin{matrix}d=0\text{, }&x\neq 0\\d\in \mathrm{R}\text{, }&k=-mxv^{2}\text{ and }x\neq 0\end{matrix}\right,
Megoldás a(z) k változóra
\left\{\begin{matrix}k=-mxv^{2}\text{, }&x\neq 0\\k\in \mathrm{R}\text{, }&d=0\text{ and }x\neq 0\end{matrix}\right,
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\left(-\frac{k}{x^{2}}\right)dxx^{2}=mvdvx^{2}
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x^{2}.
\left(-\frac{k}{x^{2}}\right)dx^{3}=mvdvx^{2}
Azonos alapú hatványokat úgy szorzunk, hogy összeadjuk a kitevőiket. 1 és 2 összege 3.
\left(-\frac{k}{x^{2}}\right)dx^{3}=mv^{2}dx^{2}
Összeszorozzuk a következőket: v és v. Az eredmény v^{2}.
\frac{-kd}{x^{2}}x^{3}=mv^{2}dx^{2}
Kifejezzük a hányadost (\left(-\frac{k}{x^{2}}\right)d) egyetlen törtként.
\frac{-kdx^{3}}{x^{2}}=mv^{2}dx^{2}
Kifejezzük a hányadost (\frac{-kd}{x^{2}}x^{3}) egyetlen törtként.
-dkx=mv^{2}dx^{2}
Kiejtjük ezt az értéket a számlálóban és a nevezőben is: x^{2}.
-dkx-mv^{2}dx^{2}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: mv^{2}dx^{2}.
-dmv^{2}x^{2}-dkx=0
Átrendezzük a tagokat.
\left(-mv^{2}x^{2}-kx\right)d=0
Összevonunk minden tagot, amelyben szerepel d.
d=0
0 elosztása a következővel: -mv^{2}x^{2}-kx.
\left(-\frac{k}{x^{2}}\right)dxx^{2}=mvdvx^{2}
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x^{2}.
\left(-\frac{k}{x^{2}}\right)dx^{3}=mvdvx^{2}
Azonos alapú hatványokat úgy szorzunk, hogy összeadjuk a kitevőiket. 1 és 2 összege 3.
\left(-\frac{k}{x^{2}}\right)dx^{3}=mv^{2}dx^{2}
Összeszorozzuk a következőket: v és v. Az eredmény v^{2}.
\frac{-kd}{x^{2}}x^{3}=mv^{2}dx^{2}
Kifejezzük a hányadost (\left(-\frac{k}{x^{2}}\right)d) egyetlen törtként.
\frac{-kdx^{3}}{x^{2}}=mv^{2}dx^{2}
Kifejezzük a hányadost (\frac{-kd}{x^{2}}x^{3}) egyetlen törtként.
-dkx=mv^{2}dx^{2}
Kiejtjük ezt az értéket a számlálóban és a nevezőben is: x^{2}.
\left(-dx\right)k=dmv^{2}x^{2}
Az egyenlet kanonikus alakban van.
\frac{\left(-dx\right)k}{-dx}=\frac{dmv^{2}x^{2}}{-dx}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -dx.
k=\frac{dmv^{2}x^{2}}{-dx}
A(z) -dx értékkel való osztás eltünteti a(z) -dx értékkel való szorzást.
k=-mxv^{2}
mv^{2}dx^{2} elosztása a következővel: -dx.
\left(-\frac{k}{x^{2}}\right)dxx^{2}=mvdvx^{2}
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x^{2}.
\left(-\frac{k}{x^{2}}\right)dx^{3}=mvdvx^{2}
Azonos alapú hatványokat úgy szorzunk, hogy összeadjuk a kitevőiket. 1 és 2 összege 3.
\left(-\frac{k}{x^{2}}\right)dx^{3}=mv^{2}dx^{2}
Összeszorozzuk a következőket: v és v. Az eredmény v^{2}.
\frac{-kd}{x^{2}}x^{3}=mv^{2}dx^{2}
Kifejezzük a hányadost (\left(-\frac{k}{x^{2}}\right)d) egyetlen törtként.
\frac{-kdx^{3}}{x^{2}}=mv^{2}dx^{2}
Kifejezzük a hányadost (\frac{-kd}{x^{2}}x^{3}) egyetlen törtként.
-dkx=mv^{2}dx^{2}
Kiejtjük ezt az értéket a számlálóban és a nevezőben is: x^{2}.
-dkx-mv^{2}dx^{2}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: mv^{2}dx^{2}.
-dmv^{2}x^{2}-dkx=0
Átrendezzük a tagokat.
\left(-mv^{2}x^{2}-kx\right)d=0
Összevonunk minden tagot, amelyben szerepel d.
d=0
0 elosztása a következővel: -mv^{2}x^{2}-kx.
\left(-\frac{k}{x^{2}}\right)dxx^{2}=mvdvx^{2}
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x^{2}.
\left(-\frac{k}{x^{2}}\right)dx^{3}=mvdvx^{2}
Azonos alapú hatványokat úgy szorzunk, hogy összeadjuk a kitevőiket. 1 és 2 összege 3.
\left(-\frac{k}{x^{2}}\right)dx^{3}=mv^{2}dx^{2}
Összeszorozzuk a következőket: v és v. Az eredmény v^{2}.
\frac{-kd}{x^{2}}x^{3}=mv^{2}dx^{2}
Kifejezzük a hányadost (\left(-\frac{k}{x^{2}}\right)d) egyetlen törtként.
\frac{-kdx^{3}}{x^{2}}=mv^{2}dx^{2}
Kifejezzük a hányadost (\frac{-kd}{x^{2}}x^{3}) egyetlen törtként.
-dkx=mv^{2}dx^{2}
Kiejtjük ezt az értéket a számlálóban és a nevezőben is: x^{2}.
\left(-dx\right)k=dmv^{2}x^{2}
Az egyenlet kanonikus alakban van.
\frac{\left(-dx\right)k}{-dx}=\frac{dmv^{2}x^{2}}{-dx}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -dx.
k=\frac{dmv^{2}x^{2}}{-dx}
A(z) -dx értékkel való osztás eltünteti a(z) -dx értékkel való szorzást.
k=-mxv^{2}
mv^{2}dx^{2} elosztása a következővel: -dx.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}