Megoldás a(z) a változóra
a = -\frac{7}{3} = -2\frac{1}{3} \approx -2,333333333
a=3
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-\frac{4}{3}a+4=a^{2}-2a-3
Kivonjuk a(z) 4 értékből a(z) 1 értéket. Az eredmény -3.
-\frac{4}{3}a+4-a^{2}=-2a-3
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: a^{2}.
-\frac{4}{3}a+4-a^{2}+2a=-3
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2a.
\frac{2}{3}a+4-a^{2}=-3
Összevonjuk a következőket: -\frac{4}{3}a és 2a. Az eredmény \frac{2}{3}a.
\frac{2}{3}a+4-a^{2}+3=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 3.
\frac{2}{3}a+7-a^{2}=0
Összeadjuk a következőket: 4 és 3. Az eredmény 7.
-a^{2}+\frac{2}{3}a+7=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
a=\frac{-\frac{2}{3}±\sqrt{\left(\frac{2}{3}\right)^{2}-4\left(-1\right)\times 7}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) \frac{2}{3} értéket b-be és a(z) 7 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
a=\frac{-\frac{2}{3}±\sqrt{\frac{4}{9}-4\left(-1\right)\times 7}}{2\left(-1\right)}
A(z) \frac{2}{3} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
a=\frac{-\frac{2}{3}±\sqrt{\frac{4}{9}+4\times 7}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
a=\frac{-\frac{2}{3}±\sqrt{\frac{4}{9}+28}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és 7.
a=\frac{-\frac{2}{3}±\sqrt{\frac{256}{9}}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: \frac{4}{9} és 28.
a=\frac{-\frac{2}{3}±\frac{16}{3}}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: \frac{256}{9}.
a=\frac{-\frac{2}{3}±\frac{16}{3}}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
a=\frac{\frac{14}{3}}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (a=\frac{-\frac{2}{3}±\frac{16}{3}}{-2}). ± előjele pozitív. -\frac{2}{3} és \frac{16}{3} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
a=-\frac{7}{3}
\frac{14}{3} elosztása a következővel: -2.
a=-\frac{6}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (a=\frac{-\frac{2}{3}±\frac{16}{3}}{-2}). ± előjele negatív. \frac{16}{3} kivonása a következőből: -\frac{2}{3}: megkeressük a közös nevezőt, majd kivonjuk egymásból a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
a=3
-6 elosztása a következővel: -2.
a=-\frac{7}{3} a=3
Megoldottuk az egyenletet.
-\frac{4}{3}a+4=a^{2}-2a-3
Kivonjuk a(z) 4 értékből a(z) 1 értéket. Az eredmény -3.
-\frac{4}{3}a+4-a^{2}=-2a-3
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: a^{2}.
-\frac{4}{3}a+4-a^{2}+2a=-3
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2a.
\frac{2}{3}a+4-a^{2}=-3
Összevonjuk a következőket: -\frac{4}{3}a és 2a. Az eredmény \frac{2}{3}a.
\frac{2}{3}a-a^{2}=-3-4
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4.
\frac{2}{3}a-a^{2}=-7
Kivonjuk a(z) 4 értékből a(z) -3 értéket. Az eredmény -7.
-a^{2}+\frac{2}{3}a=-7
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-a^{2}+\frac{2}{3}a}{-1}=-\frac{7}{-1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1.
a^{2}+\frac{\frac{2}{3}}{-1}a=-\frac{7}{-1}
A(z) -1 értékkel való osztás eltünteti a(z) -1 értékkel való szorzást.
a^{2}-\frac{2}{3}a=-\frac{7}{-1}
\frac{2}{3} elosztása a következővel: -1.
a^{2}-\frac{2}{3}a=7
-7 elosztása a következővel: -1.
a^{2}-\frac{2}{3}a+\left(-\frac{1}{3}\right)^{2}=7+\left(-\frac{1}{3}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{2}{3} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{1}{3}. Ezután hozzáadjuk -\frac{1}{3} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
a^{2}-\frac{2}{3}a+\frac{1}{9}=7+\frac{1}{9}
A(z) -\frac{1}{3} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
a^{2}-\frac{2}{3}a+\frac{1}{9}=\frac{64}{9}
Összeadjuk a következőket: 7 és \frac{1}{9}.
\left(a-\frac{1}{3}\right)^{2}=\frac{64}{9}
Tényezőkre a^{2}-\frac{2}{3}a+\frac{1}{9}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(a-\frac{1}{3}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{64}{9}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
a-\frac{1}{3}=\frac{8}{3} a-\frac{1}{3}=-\frac{8}{3}
Egyszerűsítünk.
a=3 a=-\frac{7}{3}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{1}{3}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}