Megoldás a(z) t változóra
t=3
t = \frac{3}{2} = 1\frac{1}{2} = 1,5
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-\frac{2}{3}t^{2}+3t=3
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
-\frac{2}{3}t^{2}+3t-3=3-3
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 3.
-\frac{2}{3}t^{2}+3t-3=0
Ha kivonjuk a(z) 3 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
t=\frac{-3±\sqrt{3^{2}-4\left(-\frac{2}{3}\right)\left(-3\right)}}{2\left(-\frac{2}{3}\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -\frac{2}{3} értéket a-ba, a(z) 3 értéket b-be és a(z) -3 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
t=\frac{-3±\sqrt{9-4\left(-\frac{2}{3}\right)\left(-3\right)}}{2\left(-\frac{2}{3}\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 3.
t=\frac{-3±\sqrt{9+\frac{8}{3}\left(-3\right)}}{2\left(-\frac{2}{3}\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -\frac{2}{3}.
t=\frac{-3±\sqrt{9-8}}{2\left(-\frac{2}{3}\right)}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{8}{3} és -3.
t=\frac{-3±\sqrt{1}}{2\left(-\frac{2}{3}\right)}
Összeadjuk a következőket: 9 és -8.
t=\frac{-3±1}{2\left(-\frac{2}{3}\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 1.
t=\frac{-3±1}{-\frac{4}{3}}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -\frac{2}{3}.
t=-\frac{2}{-\frac{4}{3}}
Megoldjuk az egyenletet (t=\frac{-3±1}{-\frac{4}{3}}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -3 és 1.
t=\frac{3}{2}
-2 elosztása a következővel: -\frac{4}{3}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) -2 értéket megszorozzuk a(z) -\frac{4}{3} reciprokával.
t=-\frac{4}{-\frac{4}{3}}
Megoldjuk az egyenletet (t=\frac{-3±1}{-\frac{4}{3}}). ± előjele negatív. 1 kivonása a következőből: -3.
t=3
-4 elosztása a következővel: -\frac{4}{3}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) -4 értéket megszorozzuk a(z) -\frac{4}{3} reciprokával.
t=\frac{3}{2} t=3
Megoldottuk az egyenletet.
-\frac{2}{3}t^{2}+3t=3
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-\frac{2}{3}t^{2}+3t}{-\frac{2}{3}}=\frac{3}{-\frac{2}{3}}
Az egyenlet mindkét oldalát elosztjuk a következővel: -\frac{2}{3}. Ez ugyanaz, mintha mindkét oldalt megszoroznánk a tört reciprokával.
t^{2}+\frac{3}{-\frac{2}{3}}t=\frac{3}{-\frac{2}{3}}
A(z) -\frac{2}{3} értékkel való osztás eltünteti a(z) -\frac{2}{3} értékkel való szorzást.
t^{2}-\frac{9}{2}t=\frac{3}{-\frac{2}{3}}
3 elosztása a következővel: -\frac{2}{3}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) 3 értéket megszorozzuk a(z) -\frac{2}{3} reciprokával.
t^{2}-\frac{9}{2}t=-\frac{9}{2}
3 elosztása a következővel: -\frac{2}{3}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) 3 értéket megszorozzuk a(z) -\frac{2}{3} reciprokával.
t^{2}-\frac{9}{2}t+\left(-\frac{9}{4}\right)^{2}=-\frac{9}{2}+\left(-\frac{9}{4}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{9}{2} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{9}{4}. Ezután hozzáadjuk -\frac{9}{4} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
t^{2}-\frac{9}{2}t+\frac{81}{16}=-\frac{9}{2}+\frac{81}{16}
A(z) -\frac{9}{4} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
t^{2}-\frac{9}{2}t+\frac{81}{16}=\frac{9}{16}
-\frac{9}{2} és \frac{81}{16} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(t-\frac{9}{4}\right)^{2}=\frac{9}{16}
Tényezőkre t^{2}-\frac{9}{2}t+\frac{81}{16}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(t-\frac{9}{4}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{9}{16}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
t-\frac{9}{4}=\frac{3}{4} t-\frac{9}{4}=-\frac{3}{4}
Egyszerűsítünk.
t=3 t=\frac{3}{2}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{9}{4}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}