Megoldás a(z) t változóra
t=\frac{15+15\sqrt{15}i}{16}\approx 0,9375+3,630921887i
t=\frac{-15\sqrt{15}i+15}{16}\approx 0,9375-3,630921887i
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-\frac{16}{5}t^{2}+6t=45
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
-\frac{16}{5}t^{2}+6t-45=45-45
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 45.
-\frac{16}{5}t^{2}+6t-45=0
Ha kivonjuk a(z) 45 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
t=\frac{-6±\sqrt{6^{2}-4\left(-\frac{16}{5}\right)\left(-45\right)}}{2\left(-\frac{16}{5}\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -\frac{16}{5} értéket a-ba, a(z) 6 értéket b-be és a(z) -45 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
t=\frac{-6±\sqrt{36-4\left(-\frac{16}{5}\right)\left(-45\right)}}{2\left(-\frac{16}{5}\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 6.
t=\frac{-6±\sqrt{36+\frac{64}{5}\left(-45\right)}}{2\left(-\frac{16}{5}\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -\frac{16}{5}.
t=\frac{-6±\sqrt{36-576}}{2\left(-\frac{16}{5}\right)}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{64}{5} és -45.
t=\frac{-6±\sqrt{-540}}{2\left(-\frac{16}{5}\right)}
Összeadjuk a következőket: 36 és -576.
t=\frac{-6±6\sqrt{15}i}{2\left(-\frac{16}{5}\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: -540.
t=\frac{-6±6\sqrt{15}i}{-\frac{32}{5}}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -\frac{16}{5}.
t=\frac{-6+6\sqrt{15}i}{-\frac{32}{5}}
Megoldjuk az egyenletet (t=\frac{-6±6\sqrt{15}i}{-\frac{32}{5}}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -6 és 6i\sqrt{15}.
t=\frac{-15\sqrt{15}i+15}{16}
-6+6i\sqrt{15} elosztása a következővel: -\frac{32}{5}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) -6+6i\sqrt{15} értéket megszorozzuk a(z) -\frac{32}{5} reciprokával.
t=\frac{-6\sqrt{15}i-6}{-\frac{32}{5}}
Megoldjuk az egyenletet (t=\frac{-6±6\sqrt{15}i}{-\frac{32}{5}}). ± előjele negatív. 6i\sqrt{15} kivonása a következőből: -6.
t=\frac{15+15\sqrt{15}i}{16}
-6-6i\sqrt{15} elosztása a következővel: -\frac{32}{5}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) -6-6i\sqrt{15} értéket megszorozzuk a(z) -\frac{32}{5} reciprokával.
t=\frac{-15\sqrt{15}i+15}{16} t=\frac{15+15\sqrt{15}i}{16}
Megoldottuk az egyenletet.
-\frac{16}{5}t^{2}+6t=45
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-\frac{16}{5}t^{2}+6t}{-\frac{16}{5}}=\frac{45}{-\frac{16}{5}}
Az egyenlet mindkét oldalát elosztjuk a következővel: -\frac{16}{5}. Ez ugyanaz, mintha mindkét oldalt megszoroznánk a tört reciprokával.
t^{2}+\frac{6}{-\frac{16}{5}}t=\frac{45}{-\frac{16}{5}}
A(z) -\frac{16}{5} értékkel való osztás eltünteti a(z) -\frac{16}{5} értékkel való szorzást.
t^{2}-\frac{15}{8}t=\frac{45}{-\frac{16}{5}}
6 elosztása a következővel: -\frac{16}{5}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) 6 értéket megszorozzuk a(z) -\frac{16}{5} reciprokával.
t^{2}-\frac{15}{8}t=-\frac{225}{16}
45 elosztása a következővel: -\frac{16}{5}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) 45 értéket megszorozzuk a(z) -\frac{16}{5} reciprokával.
t^{2}-\frac{15}{8}t+\left(-\frac{15}{16}\right)^{2}=-\frac{225}{16}+\left(-\frac{15}{16}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{15}{8} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{15}{16}. Ezután hozzáadjuk -\frac{15}{16} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
t^{2}-\frac{15}{8}t+\frac{225}{256}=-\frac{225}{16}+\frac{225}{256}
A(z) -\frac{15}{16} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
t^{2}-\frac{15}{8}t+\frac{225}{256}=-\frac{3375}{256}
-\frac{225}{16} és \frac{225}{256} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(t-\frac{15}{16}\right)^{2}=-\frac{3375}{256}
Tényezőkre t^{2}-\frac{15}{8}t+\frac{225}{256}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(t-\frac{15}{16}\right)^{2}}=\sqrt{-\frac{3375}{256}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
t-\frac{15}{16}=\frac{15\sqrt{15}i}{16} t-\frac{15}{16}=-\frac{15\sqrt{15}i}{16}
Egyszerűsítünk.
t=\frac{15+15\sqrt{15}i}{16} t=\frac{-15\sqrt{15}i+15}{16}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{15}{16}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}