Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{\sqrt{345}-17}{2}\approx 0,787087811
x=\frac{-\sqrt{345}-17}{2}\approx -17,787087811
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-14+xx=-17x
A változó (x) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x.
-14+x^{2}=-17x
Összeszorozzuk a következőket: x és x. Az eredmény x^{2}.
-14+x^{2}+17x=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 17x.
x^{2}+17x-14=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-17±\sqrt{17^{2}-4\left(-14\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) 17 értéket b-be és a(z) -14 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-17±\sqrt{289-4\left(-14\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: 17.
x=\frac{-17±\sqrt{289+56}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -14.
x=\frac{-17±\sqrt{345}}{2}
Összeadjuk a következőket: 289 és 56.
x=\frac{\sqrt{345}-17}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-17±\sqrt{345}}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -17 és \sqrt{345}.
x=\frac{-\sqrt{345}-17}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-17±\sqrt{345}}{2}). ± előjele negatív. \sqrt{345} kivonása a következőből: -17.
x=\frac{\sqrt{345}-17}{2} x=\frac{-\sqrt{345}-17}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
-14+xx=-17x
A változó (x) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x.
-14+x^{2}=-17x
Összeszorozzuk a következőket: x és x. Az eredmény x^{2}.
-14+x^{2}+17x=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 17x.
x^{2}+17x=14
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 14. Egy adott számhoz nullát adva ugyanazt a számot kapjuk.
x^{2}+17x+\left(\frac{17}{2}\right)^{2}=14+\left(\frac{17}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) 17 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{17}{2}. Ezután hozzáadjuk \frac{17}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+17x+\frac{289}{4}=14+\frac{289}{4}
A(z) \frac{17}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+17x+\frac{289}{4}=\frac{345}{4}
Összeadjuk a következőket: 14 és \frac{289}{4}.
\left(x+\frac{17}{2}\right)^{2}=\frac{345}{4}
Tényezőkre x^{2}+17x+\frac{289}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{17}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{345}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{17}{2}=\frac{\sqrt{345}}{2} x+\frac{17}{2}=-\frac{\sqrt{345}}{2}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{345}-17}{2} x=\frac{-\sqrt{345}-17}{2}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{17}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}