Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{23}{6} = 3\frac{5}{6} \approx 3,833333333
x=0
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-\frac{1}{3}x+2+x^{2}=\frac{7}{2}x+2
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: x^{2}.
-\frac{1}{3}x+2+x^{2}-\frac{7}{2}x=2
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: \frac{7}{2}x.
-\frac{23}{6}x+2+x^{2}=2
Összevonjuk a következőket: -\frac{1}{3}x és -\frac{7}{2}x. Az eredmény -\frac{23}{6}x.
-\frac{23}{6}x+2+x^{2}-2=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2.
-\frac{23}{6}x+x^{2}=0
Kivonjuk a(z) 2 értékből a(z) 2 értéket. Az eredmény 0.
x\left(-\frac{23}{6}+x\right)=0
Kiemeljük a következőt: x.
x=0 x=\frac{23}{6}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x=0 és a -\frac{23}{6}+x=0.
-\frac{1}{3}x+2+x^{2}=\frac{7}{2}x+2
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: x^{2}.
-\frac{1}{3}x+2+x^{2}-\frac{7}{2}x=2
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: \frac{7}{2}x.
-\frac{23}{6}x+2+x^{2}=2
Összevonjuk a következőket: -\frac{1}{3}x és -\frac{7}{2}x. Az eredmény -\frac{23}{6}x.
-\frac{23}{6}x+2+x^{2}-2=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2.
-\frac{23}{6}x+x^{2}=0
Kivonjuk a(z) 2 értékből a(z) 2 értéket. Az eredmény 0.
x^{2}-\frac{23}{6}x=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-\frac{23}{6}\right)±\sqrt{\left(-\frac{23}{6}\right)^{2}}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -\frac{23}{6} értéket b-be és a(z) 0 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-\frac{23}{6}\right)±\frac{23}{6}}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: \left(-\frac{23}{6}\right)^{2}.
x=\frac{\frac{23}{6}±\frac{23}{6}}{2}
-\frac{23}{6} ellentettje \frac{23}{6}.
x=\frac{\frac{23}{3}}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{\frac{23}{6}±\frac{23}{6}}{2}). ± előjele pozitív. \frac{23}{6} és \frac{23}{6} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
x=\frac{23}{6}
\frac{23}{3} elosztása a következővel: 2.
x=\frac{0}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{\frac{23}{6}±\frac{23}{6}}{2}). ± előjele negatív. \frac{23}{6} kivonása a következőből: \frac{23}{6}: megkeressük a közös nevezőt, majd kivonjuk egymásból a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
x=0
0 elosztása a következővel: 2.
x=\frac{23}{6} x=0
Megoldottuk az egyenletet.
-\frac{1}{3}x+2+x^{2}=\frac{7}{2}x+2
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: x^{2}.
-\frac{1}{3}x+2+x^{2}-\frac{7}{2}x=2
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: \frac{7}{2}x.
-\frac{23}{6}x+2+x^{2}=2
Összevonjuk a következőket: -\frac{1}{3}x és -\frac{7}{2}x. Az eredmény -\frac{23}{6}x.
-\frac{23}{6}x+2+x^{2}-2=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2.
-\frac{23}{6}x+x^{2}=0
Kivonjuk a(z) 2 értékből a(z) 2 értéket. Az eredmény 0.
x^{2}-\frac{23}{6}x=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
x^{2}-\frac{23}{6}x+\left(-\frac{23}{12}\right)^{2}=\left(-\frac{23}{12}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{23}{6} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{23}{12}. Ezután hozzáadjuk -\frac{23}{12} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{23}{6}x+\frac{529}{144}=\frac{529}{144}
A(z) -\frac{23}{12} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
\left(x-\frac{23}{12}\right)^{2}=\frac{529}{144}
Tényezőkre x^{2}-\frac{23}{6}x+\frac{529}{144}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{23}{12}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{529}{144}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{23}{12}=\frac{23}{12} x-\frac{23}{12}=-\frac{23}{12}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{23}{6} x=0
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{23}{12}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}