Megoldás a(z) x változóra
x\in \left(-2,\frac{1}{3}\right)
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\left(-\frac{1}{3}x-\frac{2}{3}\right)\left(x-\frac{1}{3}\right)>0
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -\frac{1}{3} és x+2.
-\frac{1}{3}x^{2}-\frac{5}{9}x+\frac{2}{9}>0
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (-\frac{1}{3}x-\frac{2}{3} és x-\frac{1}{3}), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
\frac{1}{3}x^{2}+\frac{5}{9}x-\frac{2}{9}<0
Megszorozzuk az egyenlőtlenséget mínusz 1-gyel, hogy pozitív legyen a kifejezésben (-\frac{1}{3}x^{2}-\frac{5}{9}x+\frac{2}{9}) szereplő legnagyobb hatvány együtthatója. A(z) -1 negatív, ezért az egyenlőtlenség iránya megváltozik.
\frac{1}{3}x^{2}+\frac{5}{9}x-\frac{2}{9}=0
Az egyenlőtlenség megoldásához szorzattá alakítjuk a bal oldalt. A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
x=\frac{-\frac{5}{9}±\sqrt{\left(\frac{5}{9}\right)^{2}-4\times \frac{1}{3}\left(-\frac{2}{9}\right)}}{\frac{1}{3}\times 2}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. Behelyettesítjük a(z) \frac{1}{3} értéket a-ba, a(z) \frac{5}{9} értéket b-be és a(z) -\frac{2}{9} értéket c-be a megoldóképletben.
x=\frac{-\frac{5}{9}±\frac{7}{9}}{\frac{2}{3}}
Elvégezzük a számításokat.
x=\frac{1}{3} x=-2
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-\frac{5}{9}±\frac{7}{9}}{\frac{2}{3}}). ± előjele pozitív, ± előjele pedig negatív.
\frac{1}{3}\left(x-\frac{1}{3}\right)\left(x+2\right)<0
Átírjuk az egyenlőtlenséget a kapott megoldások felhasználásával.
x-\frac{1}{3}>0 x+2<0
A szorzat csak akkor negatív, ha a két érték (x-\frac{1}{3} és x+2) ellenkező előjelű. Tegyük fel, hogy x-\frac{1}{3} eredménye pozitív, x+2 eredménye pedig negatív.
x\in \emptyset
Ez minden x esetén hamis.
x+2>0 x-\frac{1}{3}<0
Tegyük fel, hogy x+2 eredménye pozitív, x-\frac{1}{3} eredménye pedig negatív.
x\in \left(-2,\frac{1}{3}\right)
A mindkét egyenlőtlenséget kielégítő megoldás x\in \left(-2,\frac{1}{3}\right).
x\in \left(-2,\frac{1}{3}\right)
Az utolsó megoldás a kapott megoldások uniója.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}