Kiértékelés
-\frac{2\sqrt{2}}{3}-\frac{4\sqrt{5}}{15}+\frac{4}{3}\approx -0,205760502
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\frac{-\left(\frac{\sqrt{2}}{\left(\sqrt{2}\right)^{2}}-\left(-\frac{1}{\sqrt{5}}\right)+\left(-\sqrt{4}\right)^{3}+2\left(\sqrt{16}-\frac{1}{2}\right)\right)}{\frac{3}{4}}
Gyöktelenítjük a tört (\frac{1}{\sqrt{2}}) nevezőjét úgy, hogy megszorozzuk a számlálót és a nevezőt ennyivel: \sqrt{2}.
\frac{-\left(\frac{\sqrt{2}}{2}-\left(-\frac{1}{\sqrt{5}}\right)+\left(-\sqrt{4}\right)^{3}+2\left(\sqrt{16}-\frac{1}{2}\right)\right)}{\frac{3}{4}}
\sqrt{2} négyzete 2.
\frac{-\left(\frac{\sqrt{2}}{2}-\left(-\frac{\sqrt{5}}{\left(\sqrt{5}\right)^{2}}\right)+\left(-\sqrt{4}\right)^{3}+2\left(\sqrt{16}-\frac{1}{2}\right)\right)}{\frac{3}{4}}
Gyöktelenítjük a tört (\frac{1}{\sqrt{5}}) nevezőjét úgy, hogy megszorozzuk a számlálót és a nevezőt ennyivel: \sqrt{5}.
\frac{-\left(\frac{\sqrt{2}}{2}-\left(-\frac{\sqrt{5}}{5}\right)+\left(-\sqrt{4}\right)^{3}+2\left(\sqrt{16}-\frac{1}{2}\right)\right)}{\frac{3}{4}}
\sqrt{5} négyzete 5.
\frac{-\left(\frac{\sqrt{2}}{2}-\left(-\frac{\sqrt{5}}{5}\right)+\left(-2\right)^{3}+2\left(\sqrt{16}-\frac{1}{2}\right)\right)}{\frac{3}{4}}
Kiszámoljuk a(z) 4 négyzetgyökét. Az eredmény 2.
\frac{-\left(\frac{\sqrt{2}}{2}-\left(-\frac{\sqrt{5}}{5}\right)-8+2\left(\sqrt{16}-\frac{1}{2}\right)\right)}{\frac{3}{4}}
Kiszámoljuk a(z) -2 érték 3. hatványát. Az eredmény -8.
\frac{-\left(\frac{\sqrt{2}}{2}-\left(-\frac{\sqrt{5}}{5}\right)-8+2\left(4-\frac{1}{2}\right)\right)}{\frac{3}{4}}
Kiszámoljuk a(z) 16 négyzetgyökét. Az eredmény 4.
\frac{-\left(\frac{\sqrt{2}}{2}-\left(-\frac{\sqrt{5}}{5}\right)-8+2\times \frac{7}{2}\right)}{\frac{3}{4}}
Kivonjuk a(z) \frac{1}{2} értékből a(z) 4 értéket. Az eredmény \frac{7}{2}.
\frac{-\left(\frac{\sqrt{2}}{2}-\left(-\frac{\sqrt{5}}{5}\right)-8+7\right)}{\frac{3}{4}}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és \frac{7}{2}. Az eredmény 7.
\frac{-\left(\frac{\sqrt{2}}{2}-\left(-\frac{\sqrt{5}}{5}\right)-1\right)}{\frac{3}{4}}
Összeadjuk a következőket: -8 és 7. Az eredmény -1.
\frac{-\left(\frac{\sqrt{2}}{2}-\left(-\frac{\sqrt{5}}{5}\right)\right)+1}{\frac{3}{4}}
\frac{\sqrt{2}}{2}-\left(-\frac{\sqrt{5}}{5}\right)-1 ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
\frac{\left(-\left(\frac{\sqrt{2}}{2}-\left(-\frac{\sqrt{5}}{5}\right)\right)+1\right)\times 4}{3}
-\left(\frac{\sqrt{2}}{2}-\left(-\frac{\sqrt{5}}{5}\right)\right)+1 elosztása a következővel: \frac{3}{4}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) -\left(\frac{\sqrt{2}}{2}-\left(-\frac{\sqrt{5}}{5}\right)\right)+1 értéket megszorozzuk a(z) \frac{3}{4} reciprokával.
\frac{\left(-\left(\frac{\sqrt{2}}{2}+\frac{\sqrt{5}}{5}\right)+1\right)\times 4}{3}
Összeszorozzuk a következőket: -1 és -1. Az eredmény 1.
\frac{\left(-\left(\frac{5\sqrt{2}}{10}+\frac{2\sqrt{5}}{10}\right)+1\right)\times 4}{3}
Kifejezések összeadásához vagy kivonásához bontsa ki őket, hogy ugyanaz legyen a nevezőjük. 2 és 5 legkisebb közös többszöröse 10. Összeszorozzuk a következőket: \frac{\sqrt{2}}{2} és \frac{5}{5}. Összeszorozzuk a következőket: \frac{\sqrt{5}}{5} és \frac{2}{2}.
\frac{\left(-\frac{5\sqrt{2}+2\sqrt{5}}{10}+1\right)\times 4}{3}
Mivel \frac{5\sqrt{2}}{10} és \frac{2\sqrt{5}}{10} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
\frac{\left(-\frac{5\sqrt{2}+2\sqrt{5}}{10}+\frac{10}{10}\right)\times 4}{3}
Kifejezések összeadásához vagy kivonásához bontsa ki őket, hogy ugyanaz legyen a nevezőjük. Összeszorozzuk a következőket: 1 és \frac{10}{10}.
\frac{\frac{-\left(5\sqrt{2}+2\sqrt{5}\right)+10}{10}\times 4}{3}
Mivel -\frac{5\sqrt{2}+2\sqrt{5}}{10} és \frac{10}{10} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
\frac{\frac{-5\sqrt{2}-2\sqrt{5}+10}{10}\times 4}{3}
Elvégezzük a képletben (-\left(5\sqrt{2}+2\sqrt{5}\right)+10) szereplő szorzásokat.
\frac{\frac{\left(-5\sqrt{2}-2\sqrt{5}+10\right)\times 4}{10}}{3}
Kifejezzük a hányadost (\frac{-5\sqrt{2}-2\sqrt{5}+10}{10}\times 4) egyetlen törtként.
\frac{\left(-5\sqrt{2}-2\sqrt{5}+10\right)\times 4}{10\times 3}
Kifejezzük a hányadost (\frac{\frac{\left(-5\sqrt{2}-2\sqrt{5}+10\right)\times 4}{10}}{3}) egyetlen törtként.
\frac{2\left(-5\sqrt{2}-2\sqrt{5}+10\right)}{3\times 5}
Kiejtjük ezt az értéket a számlálóban és a nevezőben is: 2.
\frac{2\left(-5\sqrt{2}-2\sqrt{5}+10\right)}{15}
Összeszorozzuk a következőket: 3 és 5. Az eredmény 15.
\frac{-10\sqrt{2}-4\sqrt{5}+20}{15}
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2 és -5\sqrt{2}-2\sqrt{5}+10.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}