Megoldás a(z) x változóra
x=-1
x=18
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x^{2}-17x+72=90
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (x-8 és x-9), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
x^{2}-17x+72-90=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 90.
x^{2}-17x-18=0
Kivonjuk a(z) 90 értékből a(z) 72 értéket. Az eredmény -18.
x=\frac{-\left(-17\right)±\sqrt{\left(-17\right)^{2}-4\left(-18\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -17 értéket b-be és a(z) -18 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-17\right)±\sqrt{289-4\left(-18\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -17.
x=\frac{-\left(-17\right)±\sqrt{289+72}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -18.
x=\frac{-\left(-17\right)±\sqrt{361}}{2}
Összeadjuk a következőket: 289 és 72.
x=\frac{-\left(-17\right)±19}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 361.
x=\frac{17±19}{2}
-17 ellentettje 17.
x=\frac{36}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{17±19}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 17 és 19.
x=18
36 elosztása a következővel: 2.
x=-\frac{2}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{17±19}{2}). ± előjele negatív. 19 kivonása a következőből: 17.
x=-1
-2 elosztása a következővel: 2.
x=18 x=-1
Megoldottuk az egyenletet.
x^{2}-17x+72=90
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (x-8 és x-9), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
x^{2}-17x=90-72
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 72.
x^{2}-17x=18
Kivonjuk a(z) 72 értékből a(z) 90 értéket. Az eredmény 18.
x^{2}-17x+\left(-\frac{17}{2}\right)^{2}=18+\left(-\frac{17}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -17 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{17}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{17}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-17x+\frac{289}{4}=18+\frac{289}{4}
A(z) -\frac{17}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-17x+\frac{289}{4}=\frac{361}{4}
Összeadjuk a következőket: 18 és \frac{289}{4}.
\left(x-\frac{17}{2}\right)^{2}=\frac{361}{4}
Tényezőkre x^{2}-17x+\frac{289}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{17}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{361}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{17}{2}=\frac{19}{2} x-\frac{17}{2}=-\frac{19}{2}
Egyszerűsítünk.
x=18 x=-1
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{17}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}