Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{\sqrt{322}}{46}\approx 0,390094749
x=-\frac{\sqrt{322}}{46}\approx -0,390094749
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x^{2}-1=5\left(1-3x\right)\left(1+3x\right)+1
Vegyük a következőt: \left(x-1\right)\left(x+1\right). A szorzás négyzetre emelt értékek különbségévé alakítható ezzel a szabállyal: \left(a-b\right)\left(a+b\right)=a^{2}-b^{2}. Négyzetre emeljük a következőt: 1.
x^{2}-1=\left(5-15x\right)\left(1+3x\right)+1
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 5 és 1-3x.
x^{2}-1=5-45x^{2}+1
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (5-15x és 1+3x), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
x^{2}-1=6-45x^{2}
Összeadjuk a következőket: 5 és 1. Az eredmény 6.
x^{2}-1+45x^{2}=6
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 45x^{2}.
46x^{2}-1=6
Összevonjuk a következőket: x^{2} és 45x^{2}. Az eredmény 46x^{2}.
46x^{2}=6+1
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 1.
46x^{2}=7
Összeadjuk a következőket: 6 és 1. Az eredmény 7.
x^{2}=\frac{7}{46}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 46.
x=\frac{\sqrt{322}}{46} x=-\frac{\sqrt{322}}{46}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x^{2}-1=5\left(1-3x\right)\left(1+3x\right)+1
Vegyük a következőt: \left(x-1\right)\left(x+1\right). A szorzás négyzetre emelt értékek különbségévé alakítható ezzel a szabállyal: \left(a-b\right)\left(a+b\right)=a^{2}-b^{2}. Négyzetre emeljük a következőt: 1.
x^{2}-1=\left(5-15x\right)\left(1+3x\right)+1
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 5 és 1-3x.
x^{2}-1=5-45x^{2}+1
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (5-15x és 1+3x), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
x^{2}-1=6-45x^{2}
Összeadjuk a következőket: 5 és 1. Az eredmény 6.
x^{2}-1-6=-45x^{2}
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 6.
x^{2}-7=-45x^{2}
Kivonjuk a(z) 6 értékből a(z) -1 értéket. Az eredmény -7.
x^{2}-7+45x^{2}=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 45x^{2}.
46x^{2}-7=0
Összevonjuk a következőket: x^{2} és 45x^{2}. Az eredmény 46x^{2}.
x=\frac{0±\sqrt{0^{2}-4\times 46\left(-7\right)}}{2\times 46}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 46 értéket a-ba, a(z) 0 értéket b-be és a(z) -7 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{0±\sqrt{-4\times 46\left(-7\right)}}{2\times 46}
Négyzetre emeljük a következőt: 0.
x=\frac{0±\sqrt{-184\left(-7\right)}}{2\times 46}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 46.
x=\frac{0±\sqrt{1288}}{2\times 46}
Összeszorozzuk a következőket: -184 és -7.
x=\frac{0±2\sqrt{322}}{2\times 46}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 1288.
x=\frac{0±2\sqrt{322}}{92}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 46.
x=\frac{\sqrt{322}}{46}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{0±2\sqrt{322}}{92}). ± előjele pozitív.
x=-\frac{\sqrt{322}}{46}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{0±2\sqrt{322}}{92}). ± előjele negatív.
x=\frac{\sqrt{322}}{46} x=-\frac{\sqrt{322}}{46}
Megoldottuk az egyenletet.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}