Megoldás a(z) x változóra
x=-\frac{1}{7}\approx -0,142857143
x=1
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
2x^{2}+x-3+\left(x-1\right)\left(5x-2\right)=0
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (x-1 és 2x+3), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
2x^{2}+x-3+5x^{2}-7x+2=0
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (x-1 és 5x-2), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
7x^{2}+x-3-7x+2=0
Összevonjuk a következőket: 2x^{2} és 5x^{2}. Az eredmény 7x^{2}.
7x^{2}-6x-3+2=0
Összevonjuk a következőket: x és -7x. Az eredmény -6x.
7x^{2}-6x-1=0
Összeadjuk a következőket: -3 és 2. Az eredmény -1.
a+b=-6 ab=7\left(-1\right)=-7
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 7x^{2}+ax+bx-1 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
a=-7 b=1
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Az egyetlen ilyen pár a rendszermegoldás.
\left(7x^{2}-7x\right)+\left(x-1\right)
Átírjuk az értéket (7x^{2}-6x-1) \left(7x^{2}-7x\right)+\left(x-1\right) alakban.
7x\left(x-1\right)+x-1
Emelje ki a(z) 7x elemet a(z) 7x^{2}-7x kifejezésből.
\left(x-1\right)\left(7x+1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-1 általános kifejezést a zárójelből.
x=1 x=-\frac{1}{7}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-1=0 és a 7x+1=0.
2x^{2}+x-3+\left(x-1\right)\left(5x-2\right)=0
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (x-1 és 2x+3), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
2x^{2}+x-3+5x^{2}-7x+2=0
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (x-1 és 5x-2), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
7x^{2}+x-3-7x+2=0
Összevonjuk a következőket: 2x^{2} és 5x^{2}. Az eredmény 7x^{2}.
7x^{2}-6x-3+2=0
Összevonjuk a következőket: x és -7x. Az eredmény -6x.
7x^{2}-6x-1=0
Összeadjuk a következőket: -3 és 2. Az eredmény -1.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{\left(-6\right)^{2}-4\times 7\left(-1\right)}}{2\times 7}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 7 értéket a-ba, a(z) -6 értéket b-be és a(z) -1 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{36-4\times 7\left(-1\right)}}{2\times 7}
Négyzetre emeljük a következőt: -6.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{36-28\left(-1\right)}}{2\times 7}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 7.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{36+28}}{2\times 7}
Összeszorozzuk a következőket: -28 és -1.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{64}}{2\times 7}
Összeadjuk a következőket: 36 és 28.
x=\frac{-\left(-6\right)±8}{2\times 7}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 64.
x=\frac{6±8}{2\times 7}
-6 ellentettje 6.
x=\frac{6±8}{14}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 7.
x=\frac{14}{14}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{6±8}{14}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 6 és 8.
x=1
14 elosztása a következővel: 14.
x=-\frac{2}{14}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{6±8}{14}). ± előjele negatív. 8 kivonása a következőből: 6.
x=-\frac{1}{7}
A törtet (\frac{-2}{14}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=1 x=-\frac{1}{7}
Megoldottuk az egyenletet.
2x^{2}+x-3+\left(x-1\right)\left(5x-2\right)=0
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (x-1 és 2x+3), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
2x^{2}+x-3+5x^{2}-7x+2=0
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (x-1 és 5x-2), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
7x^{2}+x-3-7x+2=0
Összevonjuk a következőket: 2x^{2} és 5x^{2}. Az eredmény 7x^{2}.
7x^{2}-6x-3+2=0
Összevonjuk a következőket: x és -7x. Az eredmény -6x.
7x^{2}-6x-1=0
Összeadjuk a következőket: -3 és 2. Az eredmény -1.
7x^{2}-6x=1
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 1. Egy adott számhoz nullát adva ugyanazt a számot kapjuk.
\frac{7x^{2}-6x}{7}=\frac{1}{7}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 7.
x^{2}-\frac{6}{7}x=\frac{1}{7}
A(z) 7 értékkel való osztás eltünteti a(z) 7 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{6}{7}x+\left(-\frac{3}{7}\right)^{2}=\frac{1}{7}+\left(-\frac{3}{7}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{6}{7} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{3}{7}. Ezután hozzáadjuk -\frac{3}{7} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{6}{7}x+\frac{9}{49}=\frac{1}{7}+\frac{9}{49}
A(z) -\frac{3}{7} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{6}{7}x+\frac{9}{49}=\frac{16}{49}
\frac{1}{7} és \frac{9}{49} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{3}{7}\right)^{2}=\frac{16}{49}
Tényezőkre x^{2}-\frac{6}{7}x+\frac{9}{49}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{3}{7}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{16}{49}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{3}{7}=\frac{4}{7} x-\frac{3}{7}=-\frac{4}{7}
Egyszerűsítünk.
x=1 x=-\frac{1}{7}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{3}{7}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}