Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{\sqrt{78}}{6}+\frac{3}{2}\approx 2,971960144
x=-\frac{\sqrt{78}}{6}+\frac{3}{2}\approx 0,028039856
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\left(1800-600x\right)x=50
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 90-30x és 20.
1800x-600x^{2}=50
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 1800-600x és x.
1800x-600x^{2}-50=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 50.
-600x^{2}+1800x-50=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-1800±\sqrt{1800^{2}-4\left(-600\right)\left(-50\right)}}{2\left(-600\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -600 értéket a-ba, a(z) 1800 értéket b-be és a(z) -50 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-1800±\sqrt{3240000-4\left(-600\right)\left(-50\right)}}{2\left(-600\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 1800.
x=\frac{-1800±\sqrt{3240000+2400\left(-50\right)}}{2\left(-600\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -600.
x=\frac{-1800±\sqrt{3240000-120000}}{2\left(-600\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 2400 és -50.
x=\frac{-1800±\sqrt{3120000}}{2\left(-600\right)}
Összeadjuk a következőket: 3240000 és -120000.
x=\frac{-1800±200\sqrt{78}}{2\left(-600\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 3120000.
x=\frac{-1800±200\sqrt{78}}{-1200}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -600.
x=\frac{200\sqrt{78}-1800}{-1200}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-1800±200\sqrt{78}}{-1200}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -1800 és 200\sqrt{78}.
x=-\frac{\sqrt{78}}{6}+\frac{3}{2}
-1800+200\sqrt{78} elosztása a következővel: -1200.
x=\frac{-200\sqrt{78}-1800}{-1200}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-1800±200\sqrt{78}}{-1200}). ± előjele negatív. 200\sqrt{78} kivonása a következőből: -1800.
x=\frac{\sqrt{78}}{6}+\frac{3}{2}
-1800-200\sqrt{78} elosztása a következővel: -1200.
x=-\frac{\sqrt{78}}{6}+\frac{3}{2} x=\frac{\sqrt{78}}{6}+\frac{3}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
\left(1800-600x\right)x=50
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 90-30x és 20.
1800x-600x^{2}=50
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 1800-600x és x.
-600x^{2}+1800x=50
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-600x^{2}+1800x}{-600}=\frac{50}{-600}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -600.
x^{2}+\frac{1800}{-600}x=\frac{50}{-600}
A(z) -600 értékkel való osztás eltünteti a(z) -600 értékkel való szorzást.
x^{2}-3x=\frac{50}{-600}
1800 elosztása a következővel: -600.
x^{2}-3x=-\frac{1}{12}
A törtet (\frac{50}{-600}) leegyszerűsítjük 50 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}-3x+\left(-\frac{3}{2}\right)^{2}=-\frac{1}{12}+\left(-\frac{3}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -3 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{3}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{3}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-3x+\frac{9}{4}=-\frac{1}{12}+\frac{9}{4}
A(z) -\frac{3}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-3x+\frac{9}{4}=\frac{13}{6}
-\frac{1}{12} és \frac{9}{4} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{3}{2}\right)^{2}=\frac{13}{6}
Tényezőkre x^{2}-3x+\frac{9}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{3}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{13}{6}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{3}{2}=\frac{\sqrt{78}}{6} x-\frac{3}{2}=-\frac{\sqrt{78}}{6}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{78}}{6}+\frac{3}{2} x=-\frac{\sqrt{78}}{6}+\frac{3}{2}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{3}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}