Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{1}{6}\approx 0,166666667
x = \frac{11}{3} = 3\frac{2}{3} \approx 3,666666667
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
12x^{2}+40x-7=\left(4-5x\right)\left(1-6x\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (6x-1 és 2x+7), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
12x^{2}+40x-7=4-29x+30x^{2}
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (4-5x és 1-6x), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
12x^{2}+40x-7-4=-29x+30x^{2}
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4.
12x^{2}+40x-11=-29x+30x^{2}
Kivonjuk a(z) 4 értékből a(z) -7 értéket. Az eredmény -11.
12x^{2}+40x-11+29x=30x^{2}
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 29x.
12x^{2}+69x-11=30x^{2}
Összevonjuk a következőket: 40x és 29x. Az eredmény 69x.
12x^{2}+69x-11-30x^{2}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 30x^{2}.
-18x^{2}+69x-11=0
Összevonjuk a következőket: 12x^{2} és -30x^{2}. Az eredmény -18x^{2}.
x=\frac{-69±\sqrt{69^{2}-4\left(-18\right)\left(-11\right)}}{2\left(-18\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -18 értéket a-ba, a(z) 69 értéket b-be és a(z) -11 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-69±\sqrt{4761-4\left(-18\right)\left(-11\right)}}{2\left(-18\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 69.
x=\frac{-69±\sqrt{4761+72\left(-11\right)}}{2\left(-18\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -18.
x=\frac{-69±\sqrt{4761-792}}{2\left(-18\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 72 és -11.
x=\frac{-69±\sqrt{3969}}{2\left(-18\right)}
Összeadjuk a következőket: 4761 és -792.
x=\frac{-69±63}{2\left(-18\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 3969.
x=\frac{-69±63}{-36}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -18.
x=-\frac{6}{-36}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-69±63}{-36}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -69 és 63.
x=\frac{1}{6}
A törtet (\frac{-6}{-36}) leegyszerűsítjük 6 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{132}{-36}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-69±63}{-36}). ± előjele negatív. 63 kivonása a következőből: -69.
x=\frac{11}{3}
A törtet (\frac{-132}{-36}) leegyszerűsítjük 12 kivonásával és kiejtésével.
x=\frac{1}{6} x=\frac{11}{3}
Megoldottuk az egyenletet.
12x^{2}+40x-7=\left(4-5x\right)\left(1-6x\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (6x-1 és 2x+7), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
12x^{2}+40x-7=4-29x+30x^{2}
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (4-5x és 1-6x), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
12x^{2}+40x-7+29x=4+30x^{2}
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 29x.
12x^{2}+69x-7=4+30x^{2}
Összevonjuk a következőket: 40x és 29x. Az eredmény 69x.
12x^{2}+69x-7-30x^{2}=4
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 30x^{2}.
-18x^{2}+69x-7=4
Összevonjuk a következőket: 12x^{2} és -30x^{2}. Az eredmény -18x^{2}.
-18x^{2}+69x=4+7
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 7.
-18x^{2}+69x=11
Összeadjuk a következőket: 4 és 7. Az eredmény 11.
\frac{-18x^{2}+69x}{-18}=\frac{11}{-18}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -18.
x^{2}+\frac{69}{-18}x=\frac{11}{-18}
A(z) -18 értékkel való osztás eltünteti a(z) -18 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{23}{6}x=\frac{11}{-18}
A törtet (\frac{69}{-18}) leegyszerűsítjük 3 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}-\frac{23}{6}x=-\frac{11}{18}
11 elosztása a következővel: -18.
x^{2}-\frac{23}{6}x+\left(-\frac{23}{12}\right)^{2}=-\frac{11}{18}+\left(-\frac{23}{12}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{23}{6} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{23}{12}. Ezután hozzáadjuk -\frac{23}{12} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{23}{6}x+\frac{529}{144}=-\frac{11}{18}+\frac{529}{144}
A(z) -\frac{23}{12} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{23}{6}x+\frac{529}{144}=\frac{49}{16}
-\frac{11}{18} és \frac{529}{144} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{23}{12}\right)^{2}=\frac{49}{16}
Tényezőkre x^{2}-\frac{23}{6}x+\frac{529}{144}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{23}{12}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{49}{16}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{23}{12}=\frac{7}{4} x-\frac{23}{12}=-\frac{7}{4}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{11}{3} x=\frac{1}{6}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{23}{12}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}