Megoldás a(z) x változóra
x=-2
x=0
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x\left(3x+6\right)=0
Kiemeljük a következőt: x.
x=0 x=-2
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x=0 és a 3x+6=0.
3x^{2}+6x=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-6±\sqrt{6^{2}}}{2\times 3}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 3 értéket a-ba, a(z) 6 értéket b-be és a(z) 0 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-6±6}{2\times 3}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 6^{2}.
x=\frac{-6±6}{6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 3.
x=\frac{0}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-6±6}{6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -6 és 6.
x=0
0 elosztása a következővel: 6.
x=-\frac{12}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-6±6}{6}). ± előjele negatív. 6 kivonása a következőből: -6.
x=-2
-12 elosztása a következővel: 6.
x=0 x=-2
Megoldottuk az egyenletet.
3x^{2}+6x=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{3x^{2}+6x}{3}=\frac{0}{3}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 3.
x^{2}+\frac{6}{3}x=\frac{0}{3}
A(z) 3 értékkel való osztás eltünteti a(z) 3 értékkel való szorzást.
x^{2}+2x=\frac{0}{3}
6 elosztása a következővel: 3.
x^{2}+2x=0
0 elosztása a következővel: 3.
x^{2}+2x+1^{2}=1^{2}
Elosztjuk a(z) 2 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 1. Ezután hozzáadjuk 1 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+2x+1=1
Négyzetre emeljük a következőt: 1.
\left(x+1\right)^{2}=1
Tényezőkre x^{2}+2x+1. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+1\right)^{2}}=\sqrt{1}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+1=1 x+1=-1
Egyszerűsítünk.
x=0 x=-2
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 1.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}