Ugrás a tartalomra
Megoldás a(z) x változóra (complex solution)
Tick mark Image
Grafikon

Hasonló feladatok a webes keresésből

Megosztás

18x-3x^{2}=40
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 18-3x és x.
18x-3x^{2}-40=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 40.
-3x^{2}+18x-40=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-18±\sqrt{18^{2}-4\left(-3\right)\left(-40\right)}}{2\left(-3\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -3 értéket a-ba, a(z) 18 értéket b-be és a(z) -40 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-18±\sqrt{324-4\left(-3\right)\left(-40\right)}}{2\left(-3\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 18.
x=\frac{-18±\sqrt{324+12\left(-40\right)}}{2\left(-3\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -3.
x=\frac{-18±\sqrt{324-480}}{2\left(-3\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 12 és -40.
x=\frac{-18±\sqrt{-156}}{2\left(-3\right)}
Összeadjuk a következőket: 324 és -480.
x=\frac{-18±2\sqrt{39}i}{2\left(-3\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: -156.
x=\frac{-18±2\sqrt{39}i}{-6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -3.
x=\frac{-18+2\sqrt{39}i}{-6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-18±2\sqrt{39}i}{-6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -18 és 2i\sqrt{39}.
x=-\frac{\sqrt{39}i}{3}+3
-18+2i\sqrt{39} elosztása a következővel: -6.
x=\frac{-2\sqrt{39}i-18}{-6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-18±2\sqrt{39}i}{-6}). ± előjele negatív. 2i\sqrt{39} kivonása a következőből: -18.
x=\frac{\sqrt{39}i}{3}+3
-18-2i\sqrt{39} elosztása a következővel: -6.
x=-\frac{\sqrt{39}i}{3}+3 x=\frac{\sqrt{39}i}{3}+3
Megoldottuk az egyenletet.
18x-3x^{2}=40
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 18-3x és x.
-3x^{2}+18x=40
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-3x^{2}+18x}{-3}=\frac{40}{-3}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -3.
x^{2}+\frac{18}{-3}x=\frac{40}{-3}
A(z) -3 értékkel való osztás eltünteti a(z) -3 értékkel való szorzást.
x^{2}-6x=\frac{40}{-3}
18 elosztása a következővel: -3.
x^{2}-6x=-\frac{40}{3}
40 elosztása a következővel: -3.
x^{2}-6x+\left(-3\right)^{2}=-\frac{40}{3}+\left(-3\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -6 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -3. Ezután hozzáadjuk -3 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-6x+9=-\frac{40}{3}+9
Négyzetre emeljük a következőt: -3.
x^{2}-6x+9=-\frac{13}{3}
Összeadjuk a következőket: -\frac{40}{3} és 9.
\left(x-3\right)^{2}=-\frac{13}{3}
Tényezőkre x^{2}-6x+9. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-3\right)^{2}}=\sqrt{-\frac{13}{3}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-3=\frac{\sqrt{39}i}{3} x-3=-\frac{\sqrt{39}i}{3}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{39}i}{3}+3 x=-\frac{\sqrt{39}i}{3}+3
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 3.