Megoldás a(z) x változóra
x=1
x=2
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x^{2}-12x+36=2x^{2}-15x+38
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(x-6\right)^{2}).
x^{2}-12x+36-2x^{2}=-15x+38
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2x^{2}.
-x^{2}-12x+36=-15x+38
Összevonjuk a következőket: x^{2} és -2x^{2}. Az eredmény -x^{2}.
-x^{2}-12x+36+15x=38
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 15x.
-x^{2}+3x+36=38
Összevonjuk a következőket: -12x és 15x. Az eredmény 3x.
-x^{2}+3x+36-38=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 38.
-x^{2}+3x-2=0
Kivonjuk a(z) 38 értékből a(z) 36 értéket. Az eredmény -2.
a+b=3 ab=-\left(-2\right)=2
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk -x^{2}+ax+bx-2 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
a=2 b=1
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Az egyetlen ilyen pár a rendszermegoldás.
\left(-x^{2}+2x\right)+\left(x-2\right)
Átírjuk az értéket (-x^{2}+3x-2) \left(-x^{2}+2x\right)+\left(x-2\right) alakban.
-x\left(x-2\right)+x-2
Emelje ki a(z) -x elemet a(z) -x^{2}+2x kifejezésből.
\left(x-2\right)\left(-x+1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-2 általános kifejezést a zárójelből.
x=2 x=1
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-2=0 és a -x+1=0.
x^{2}-12x+36=2x^{2}-15x+38
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(x-6\right)^{2}).
x^{2}-12x+36-2x^{2}=-15x+38
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2x^{2}.
-x^{2}-12x+36=-15x+38
Összevonjuk a következőket: x^{2} és -2x^{2}. Az eredmény -x^{2}.
-x^{2}-12x+36+15x=38
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 15x.
-x^{2}+3x+36=38
Összevonjuk a következőket: -12x és 15x. Az eredmény 3x.
-x^{2}+3x+36-38=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 38.
-x^{2}+3x-2=0
Kivonjuk a(z) 38 értékből a(z) 36 értéket. Az eredmény -2.
x=\frac{-3±\sqrt{3^{2}-4\left(-1\right)\left(-2\right)}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) 3 értéket b-be és a(z) -2 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-3±\sqrt{9-4\left(-1\right)\left(-2\right)}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 3.
x=\frac{-3±\sqrt{9+4\left(-2\right)}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
x=\frac{-3±\sqrt{9-8}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és -2.
x=\frac{-3±\sqrt{1}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 9 és -8.
x=\frac{-3±1}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 1.
x=\frac{-3±1}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
x=-\frac{2}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-3±1}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -3 és 1.
x=1
-2 elosztása a következővel: -2.
x=-\frac{4}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-3±1}{-2}). ± előjele negatív. 1 kivonása a következőből: -3.
x=2
-4 elosztása a következővel: -2.
x=1 x=2
Megoldottuk az egyenletet.
x^{2}-12x+36=2x^{2}-15x+38
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(x-6\right)^{2}).
x^{2}-12x+36-2x^{2}=-15x+38
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2x^{2}.
-x^{2}-12x+36=-15x+38
Összevonjuk a következőket: x^{2} és -2x^{2}. Az eredmény -x^{2}.
-x^{2}-12x+36+15x=38
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 15x.
-x^{2}+3x+36=38
Összevonjuk a következőket: -12x és 15x. Az eredmény 3x.
-x^{2}+3x=38-36
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 36.
-x^{2}+3x=2
Kivonjuk a(z) 36 értékből a(z) 38 értéket. Az eredmény 2.
\frac{-x^{2}+3x}{-1}=\frac{2}{-1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1.
x^{2}+\frac{3}{-1}x=\frac{2}{-1}
A(z) -1 értékkel való osztás eltünteti a(z) -1 értékkel való szorzást.
x^{2}-3x=\frac{2}{-1}
3 elosztása a következővel: -1.
x^{2}-3x=-2
2 elosztása a következővel: -1.
x^{2}-3x+\left(-\frac{3}{2}\right)^{2}=-2+\left(-\frac{3}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -3 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{3}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{3}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-3x+\frac{9}{4}=-2+\frac{9}{4}
A(z) -\frac{3}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-3x+\frac{9}{4}=\frac{1}{4}
Összeadjuk a következőket: -2 és \frac{9}{4}.
\left(x-\frac{3}{2}\right)^{2}=\frac{1}{4}
Tényezőkre x^{2}-3x+\frac{9}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{3}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{1}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{3}{2}=\frac{1}{2} x-\frac{3}{2}=-\frac{1}{2}
Egyszerűsítünk.
x=2 x=1
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{3}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}