Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{\sqrt{13} + 5}{2} \approx 4,302775638
x=\frac{5-\sqrt{13}}{2}\approx 0,697224362
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x^{2}-4x+4=1+x
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(x-2\right)^{2}).
x^{2}-4x+4-1=x
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 1.
x^{2}-4x+3=x
Kivonjuk a(z) 1 értékből a(z) 4 értéket. Az eredmény 3.
x^{2}-4x+3-x=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x.
x^{2}-5x+3=0
Összevonjuk a következőket: -4x és -x. Az eredmény -5x.
x=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{\left(-5\right)^{2}-4\times 3}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -5 értéket b-be és a(z) 3 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{25-4\times 3}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -5.
x=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{25-12}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 3.
x=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{13}}{2}
Összeadjuk a következőket: 25 és -12.
x=\frac{5±\sqrt{13}}{2}
-5 ellentettje 5.
x=\frac{\sqrt{13}+5}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{5±\sqrt{13}}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 5 és \sqrt{13}.
x=\frac{5-\sqrt{13}}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{5±\sqrt{13}}{2}). ± előjele negatív. \sqrt{13} kivonása a következőből: 5.
x=\frac{\sqrt{13}+5}{2} x=\frac{5-\sqrt{13}}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
x^{2}-4x+4=1+x
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(x-2\right)^{2}).
x^{2}-4x+4-x=1
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x.
x^{2}-5x+4=1
Összevonjuk a következőket: -4x és -x. Az eredmény -5x.
x^{2}-5x=1-4
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4.
x^{2}-5x=-3
Kivonjuk a(z) 4 értékből a(z) 1 értéket. Az eredmény -3.
x^{2}-5x+\left(-\frac{5}{2}\right)^{2}=-3+\left(-\frac{5}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -5 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{5}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{5}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-5x+\frac{25}{4}=-3+\frac{25}{4}
A(z) -\frac{5}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-5x+\frac{25}{4}=\frac{13}{4}
Összeadjuk a következőket: -3 és \frac{25}{4}.
\left(x-\frac{5}{2}\right)^{2}=\frac{13}{4}
Tényezőkre x^{2}-5x+\frac{25}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{5}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{13}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{5}{2}=\frac{\sqrt{13}}{2} x-\frac{5}{2}=-\frac{\sqrt{13}}{2}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{13}+5}{2} x=\frac{5-\sqrt{13}}{2}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{5}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}