( x - \frac { 3 - \sqrt { 5 } } { 2 } ) ( x - \frac { \sqrt { 5 } + 3 } { 2 }
Kiértékelés
x^{2}-3x+1
Szorzattá alakítás
\left(x-\frac{3-\sqrt{5}}{2}\right)\left(x-\frac{\sqrt{5}+3}{2}\right)
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\left(\frac{2x}{2}-\frac{3-\sqrt{5}}{2}\right)\left(x-\frac{\sqrt{5}+3}{2}\right)
Kifejezések összeadásához vagy kivonásához bontsa ki őket, hogy ugyanaz legyen a nevezőjük. Összeszorozzuk a következőket: x és \frac{2}{2}.
\frac{2x-\left(3-\sqrt{5}\right)}{2}\left(x-\frac{\sqrt{5}+3}{2}\right)
Mivel \frac{2x}{2} és \frac{3-\sqrt{5}}{2} nevezője ugyanaz, a kivonásukhoz kivonjuk egymásból a számlálójukat.
\frac{2x-3+\sqrt{5}}{2}\left(x-\frac{\sqrt{5}+3}{2}\right)
Elvégezzük a képletben (2x-\left(3-\sqrt{5}\right)) szereplő szorzásokat.
\frac{2x-3+\sqrt{5}}{2}\left(\frac{2x}{2}-\frac{\sqrt{5}+3}{2}\right)
Kifejezések összeadásához vagy kivonásához bontsa ki őket, hogy ugyanaz legyen a nevezőjük. Összeszorozzuk a következőket: x és \frac{2}{2}.
\frac{2x-3+\sqrt{5}}{2}\times \frac{2x-\left(\sqrt{5}+3\right)}{2}
Mivel \frac{2x}{2} és \frac{\sqrt{5}+3}{2} nevezője ugyanaz, a kivonásukhoz kivonjuk egymásból a számlálójukat.
\frac{2x-3+\sqrt{5}}{2}\times \frac{2x-\sqrt{5}-3}{2}
Elvégezzük a képletben (2x-\left(\sqrt{5}+3\right)) szereplő szorzásokat.
\frac{\left(2x-3+\sqrt{5}\right)\left(2x-\sqrt{5}-3\right)}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{2x-3+\sqrt{5}}{2} és \frac{2x-\sqrt{5}-3}{2}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel.
\frac{\left(2x-3+\sqrt{5}\right)\left(2x-\sqrt{5}-3\right)}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2. Az eredmény 4.
\frac{4x^{2}-2x\sqrt{5}-6x-6x+3\sqrt{5}+9+2\sqrt{5}x-\left(\sqrt{5}\right)^{2}-3\sqrt{5}}{4}
Felhasználjuk a disztributivitást úgy, hogy a kifejezés (2x-3+\sqrt{5}) minden tagját megszorozzuk a másik kifejezés (2x-\sqrt{5}-3) minden tagjával.
\frac{4x^{2}-2x\sqrt{5}-12x+3\sqrt{5}+9+2\sqrt{5}x-\left(\sqrt{5}\right)^{2}-3\sqrt{5}}{4}
Összevonjuk a következőket: -6x és -6x. Az eredmény -12x.
\frac{4x^{2}-12x+3\sqrt{5}+9-\left(\sqrt{5}\right)^{2}-3\sqrt{5}}{4}
Összevonjuk a következőket: -2x\sqrt{5} és 2\sqrt{5}x. Az eredmény 0.
\frac{4x^{2}-12x+3\sqrt{5}+9-5-3\sqrt{5}}{4}
\sqrt{5} négyzete 5.
\frac{4x^{2}-12x+3\sqrt{5}+4-3\sqrt{5}}{4}
Kivonjuk a(z) 5 értékből a(z) 9 értéket. Az eredmény 4.
\frac{4x^{2}-12x+4}{4}
Összevonjuk a következőket: 3\sqrt{5} és -3\sqrt{5}. Az eredmény 0.
1-3x+x^{2}
Elosztjuk a kifejezés (4x^{2}-12x+4) minden tagját a(z) 4 értékkel. Az eredmény 1-3x+x^{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}