Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{\sqrt{589} + 7}{6} \approx 5,2115537
x=\frac{7-\sqrt{589}}{6}\approx -2,878220367
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x=\left(3x-15\right)\left(x+3\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 3 és x-5.
x=3x^{2}-6x-45
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (3x-15 és x+3), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
x-3x^{2}=-6x-45
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3x^{2}.
x-3x^{2}+6x=-45
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 6x.
7x-3x^{2}=-45
Összevonjuk a következőket: x és 6x. Az eredmény 7x.
7x-3x^{2}+45=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 45.
-3x^{2}+7x+45=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-7±\sqrt{7^{2}-4\left(-3\right)\times 45}}{2\left(-3\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -3 értéket a-ba, a(z) 7 értéket b-be és a(z) 45 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-7±\sqrt{49-4\left(-3\right)\times 45}}{2\left(-3\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 7.
x=\frac{-7±\sqrt{49+12\times 45}}{2\left(-3\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -3.
x=\frac{-7±\sqrt{49+540}}{2\left(-3\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 12 és 45.
x=\frac{-7±\sqrt{589}}{2\left(-3\right)}
Összeadjuk a következőket: 49 és 540.
x=\frac{-7±\sqrt{589}}{-6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -3.
x=\frac{\sqrt{589}-7}{-6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-7±\sqrt{589}}{-6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -7 és \sqrt{589}.
x=\frac{7-\sqrt{589}}{6}
-7+\sqrt{589} elosztása a következővel: -6.
x=\frac{-\sqrt{589}-7}{-6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-7±\sqrt{589}}{-6}). ± előjele negatív. \sqrt{589} kivonása a következőből: -7.
x=\frac{\sqrt{589}+7}{6}
-7-\sqrt{589} elosztása a következővel: -6.
x=\frac{7-\sqrt{589}}{6} x=\frac{\sqrt{589}+7}{6}
Megoldottuk az egyenletet.
x=\left(3x-15\right)\left(x+3\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 3 és x-5.
x=3x^{2}-6x-45
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (3x-15 és x+3), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
x-3x^{2}=-6x-45
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3x^{2}.
x-3x^{2}+6x=-45
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 6x.
7x-3x^{2}=-45
Összevonjuk a következőket: x és 6x. Az eredmény 7x.
-3x^{2}+7x=-45
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-3x^{2}+7x}{-3}=-\frac{45}{-3}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -3.
x^{2}+\frac{7}{-3}x=-\frac{45}{-3}
A(z) -3 értékkel való osztás eltünteti a(z) -3 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{7}{3}x=-\frac{45}{-3}
7 elosztása a következővel: -3.
x^{2}-\frac{7}{3}x=15
-45 elosztása a következővel: -3.
x^{2}-\frac{7}{3}x+\left(-\frac{7}{6}\right)^{2}=15+\left(-\frac{7}{6}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{7}{3} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{7}{6}. Ezután hozzáadjuk -\frac{7}{6} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{7}{3}x+\frac{49}{36}=15+\frac{49}{36}
A(z) -\frac{7}{6} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{7}{3}x+\frac{49}{36}=\frac{589}{36}
Összeadjuk a következőket: 15 és \frac{49}{36}.
\left(x-\frac{7}{6}\right)^{2}=\frac{589}{36}
Tényezőkre x^{2}-\frac{7}{3}x+\frac{49}{36}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{7}{6}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{589}{36}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{7}{6}=\frac{\sqrt{589}}{6} x-\frac{7}{6}=-\frac{\sqrt{589}}{6}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{589}+7}{6} x=\frac{7-\sqrt{589}}{6}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{7}{6}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}