Megoldás a(z) x változóra (complex solution)
x=1+i
x=1-i
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x-\frac{x-2}{x-1}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: \frac{x-2}{x-1}.
\frac{x\left(x-1\right)}{x-1}-\frac{x-2}{x-1}=0
Kifejezések összeadásához vagy kivonásához bontsa ki őket, hogy ugyanaz legyen a nevezőjük. Összeszorozzuk a következőket: x és \frac{x-1}{x-1}.
\frac{x\left(x-1\right)-\left(x-2\right)}{x-1}=0
Mivel \frac{x\left(x-1\right)}{x-1} és \frac{x-2}{x-1} nevezője ugyanaz, a kivonásukhoz kivonjuk egymásból a számlálójukat.
\frac{x^{2}-x-x+2}{x-1}=0
Elvégezzük a képletben (x\left(x-1\right)-\left(x-2\right)) szereplő szorzásokat.
\frac{x^{2}-2x+2}{x-1}=0
Összevonjuk a kifejezésben (x^{2}-x-x+2) szereplő egynemű tagokat.
x^{2}-2x+2=0
A változó (x) értéke nem lehet 1, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x-1.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{\left(-2\right)^{2}-4\times 2}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -2 értéket b-be és a(z) 2 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4-4\times 2}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -2.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4-8}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{-4}}{2}
Összeadjuk a következőket: 4 és -8.
x=\frac{-\left(-2\right)±2i}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: -4.
x=\frac{2±2i}{2}
-2 ellentettje 2.
x=\frac{2+2i}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{2±2i}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 2 és 2i.
x=1+i
2+2i elosztása a következővel: 2.
x=\frac{2-2i}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{2±2i}{2}). ± előjele negatív. 2i kivonása a következőből: 2.
x=1-i
2-2i elosztása a következővel: 2.
x=1+i x=1-i
Megoldottuk az egyenletet.
x-\frac{x-2}{x-1}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: \frac{x-2}{x-1}.
\frac{x\left(x-1\right)}{x-1}-\frac{x-2}{x-1}=0
Kifejezések összeadásához vagy kivonásához bontsa ki őket, hogy ugyanaz legyen a nevezőjük. Összeszorozzuk a következőket: x és \frac{x-1}{x-1}.
\frac{x\left(x-1\right)-\left(x-2\right)}{x-1}=0
Mivel \frac{x\left(x-1\right)}{x-1} és \frac{x-2}{x-1} nevezője ugyanaz, a kivonásukhoz kivonjuk egymásból a számlálójukat.
\frac{x^{2}-x-x+2}{x-1}=0
Elvégezzük a képletben (x\left(x-1\right)-\left(x-2\right)) szereplő szorzásokat.
\frac{x^{2}-2x+2}{x-1}=0
Összevonjuk a kifejezésben (x^{2}-x-x+2) szereplő egynemű tagokat.
x^{2}-2x+2=0
A változó (x) értéke nem lehet 1, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x-1.
x^{2}-2x=-2
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
x^{2}-2x+1=-2+1
Elosztjuk a(z) -2 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -1. Ezután hozzáadjuk -1 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-2x+1=-1
Összeadjuk a következőket: -2 és 1.
\left(x-1\right)^{2}=-1
Tényezőkre x^{2}-2x+1. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-1\right)^{2}}=\sqrt{-1}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-1=i x-1=-i
Egyszerűsítünk.
x=1+i x=1-i
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 1.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}