Megoldás a(z) x változóra (complex solution)
x=-\frac{\sqrt{3}i}{2}\approx -0-0,866025404i
x=\frac{\sqrt{3}i}{2}\approx 0,866025404i
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x=\frac{2}{3}x\times 2x+\frac{2}{3}x\times 9-5x+1
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: \frac{2}{3}x és 2x+9.
x=\frac{2}{3}x^{2}\times 2+\frac{2}{3}x\times 9-5x+1
Összeszorozzuk a következőket: x és x. Az eredmény x^{2}.
x=\frac{2\times 2}{3}x^{2}+\frac{2}{3}x\times 9-5x+1
Kifejezzük a hányadost (\frac{2}{3}\times 2) egyetlen törtként.
x=\frac{4}{3}x^{2}+\frac{2}{3}x\times 9-5x+1
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2. Az eredmény 4.
x=\frac{4}{3}x^{2}+\frac{2\times 9}{3}x-5x+1
Kifejezzük a hányadost (\frac{2}{3}\times 9) egyetlen törtként.
x=\frac{4}{3}x^{2}+\frac{18}{3}x-5x+1
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 9. Az eredmény 18.
x=\frac{4}{3}x^{2}+6x-5x+1
Elosztjuk a(z) 18 értéket a(z) 3 értékkel. Az eredmény 6.
x=\frac{4}{3}x^{2}+x+1
Összevonjuk a következőket: 6x és -5x. Az eredmény x.
x-\frac{4}{3}x^{2}=x+1
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: \frac{4}{3}x^{2}.
x-\frac{4}{3}x^{2}-x=1
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x.
-\frac{4}{3}x^{2}=1
Összevonjuk a következőket: x és -x. Az eredmény 0.
x^{2}=1\left(-\frac{3}{4}\right)
Mindkét oldalt megszorozzuk -\frac{4}{3} reciprokával, azaz ennyivel: -\frac{3}{4}.
x^{2}=-\frac{3}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 1 és -\frac{3}{4}. Az eredmény -\frac{3}{4}.
x=\frac{\sqrt{3}i}{2} x=-\frac{\sqrt{3}i}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
x=\frac{2}{3}x\times 2x+\frac{2}{3}x\times 9-5x+1
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: \frac{2}{3}x és 2x+9.
x=\frac{2}{3}x^{2}\times 2+\frac{2}{3}x\times 9-5x+1
Összeszorozzuk a következőket: x és x. Az eredmény x^{2}.
x=\frac{2\times 2}{3}x^{2}+\frac{2}{3}x\times 9-5x+1
Kifejezzük a hányadost (\frac{2}{3}\times 2) egyetlen törtként.
x=\frac{4}{3}x^{2}+\frac{2}{3}x\times 9-5x+1
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2. Az eredmény 4.
x=\frac{4}{3}x^{2}+\frac{2\times 9}{3}x-5x+1
Kifejezzük a hányadost (\frac{2}{3}\times 9) egyetlen törtként.
x=\frac{4}{3}x^{2}+\frac{18}{3}x-5x+1
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 9. Az eredmény 18.
x=\frac{4}{3}x^{2}+6x-5x+1
Elosztjuk a(z) 18 értéket a(z) 3 értékkel. Az eredmény 6.
x=\frac{4}{3}x^{2}+x+1
Összevonjuk a következőket: 6x és -5x. Az eredmény x.
x-\frac{4}{3}x^{2}=x+1
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: \frac{4}{3}x^{2}.
x-\frac{4}{3}x^{2}-x=1
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x.
-\frac{4}{3}x^{2}=1
Összevonjuk a következőket: x és -x. Az eredmény 0.
-\frac{4}{3}x^{2}-1=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 1.
x=\frac{0±\sqrt{0^{2}-4\left(-\frac{4}{3}\right)\left(-1\right)}}{2\left(-\frac{4}{3}\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -\frac{4}{3} értéket a-ba, a(z) 0 értéket b-be és a(z) -1 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{0±\sqrt{-4\left(-\frac{4}{3}\right)\left(-1\right)}}{2\left(-\frac{4}{3}\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 0.
x=\frac{0±\sqrt{\frac{16}{3}\left(-1\right)}}{2\left(-\frac{4}{3}\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -\frac{4}{3}.
x=\frac{0±\sqrt{-\frac{16}{3}}}{2\left(-\frac{4}{3}\right)}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{16}{3} és -1.
x=\frac{0±\frac{4\sqrt{3}i}{3}}{2\left(-\frac{4}{3}\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: -\frac{16}{3}.
x=\frac{0±\frac{4\sqrt{3}i}{3}}{-\frac{8}{3}}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -\frac{4}{3}.
x=-\frac{\sqrt{3}i}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{0±\frac{4\sqrt{3}i}{3}}{-\frac{8}{3}}). ± előjele pozitív.
x=\frac{\sqrt{3}i}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{0±\frac{4\sqrt{3}i}{3}}{-\frac{8}{3}}). ± előjele negatív.
x=-\frac{\sqrt{3}i}{2} x=\frac{\sqrt{3}i}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}