Megoldás a(z) x változóra
x=-\frac{1}{3}\approx -0,333333333
x=1
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\left(x^{2}\right)^{2}-2x^{2}x+x^{2}+2x\left(x^{2}-1\right)=\left(x-1\right)^{2}\left(x+1\right)^{2}
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(x^{2}-x\right)^{2}).
x^{4}-2x^{2}x+x^{2}+2x\left(x^{2}-1\right)=\left(x-1\right)^{2}\left(x+1\right)^{2}
Hatvány hatványra emeléséhez összeszorozzuk a kitevőket. 2 és 2 szorzata 4.
x^{4}-2x^{3}+x^{2}+2x\left(x^{2}-1\right)=\left(x-1\right)^{2}\left(x+1\right)^{2}
Azonos alapú hatványokat úgy szorzunk, hogy összeadjuk a kitevőiket. 2 és 1 összege 3.
x^{4}-2x^{3}+x^{2}+2x^{3}-2x=\left(x-1\right)^{2}\left(x+1\right)^{2}
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2x és x^{2}-1.
x^{4}+x^{2}-2x=\left(x-1\right)^{2}\left(x+1\right)^{2}
Összevonjuk a következőket: -2x^{3} és 2x^{3}. Az eredmény 0.
x^{4}+x^{2}-2x=\left(x^{2}-2x+1\right)\left(x+1\right)^{2}
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(x-1\right)^{2}).
x^{4}+x^{2}-2x=\left(x^{2}-2x+1\right)\left(x^{2}+2x+1\right)
Binomiális tétel (\left(a+b\right)^{2}=a^{2}+2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(x+1\right)^{2}).
x^{4}+x^{2}-2x=x^{4}-2x^{2}+1
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (x^{2}-2x+1 és x^{2}+2x+1), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
x^{4}+x^{2}-2x-x^{4}=-2x^{2}+1
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{4}.
x^{2}-2x=-2x^{2}+1
Összevonjuk a következőket: x^{4} és -x^{4}. Az eredmény 0.
x^{2}-2x+2x^{2}=1
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2x^{2}.
3x^{2}-2x=1
Összevonjuk a következőket: x^{2} és 2x^{2}. Az eredmény 3x^{2}.
3x^{2}-2x-1=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 1.
a+b=-2 ab=3\left(-1\right)=-3
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 3x^{2}+ax+bx-1 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
a=-3 b=1
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Az egyetlen ilyen pár a rendszermegoldás.
\left(3x^{2}-3x\right)+\left(x-1\right)
Átírjuk az értéket (3x^{2}-2x-1) \left(3x^{2}-3x\right)+\left(x-1\right) alakban.
3x\left(x-1\right)+x-1
Emelje ki a(z) 3x elemet a(z) 3x^{2}-3x kifejezésből.
\left(x-1\right)\left(3x+1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-1 általános kifejezést a zárójelből.
x=1 x=-\frac{1}{3}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-1=0 és a 3x+1=0.
\left(x^{2}\right)^{2}-2x^{2}x+x^{2}+2x\left(x^{2}-1\right)=\left(x-1\right)^{2}\left(x+1\right)^{2}
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(x^{2}-x\right)^{2}).
x^{4}-2x^{2}x+x^{2}+2x\left(x^{2}-1\right)=\left(x-1\right)^{2}\left(x+1\right)^{2}
Hatvány hatványra emeléséhez összeszorozzuk a kitevőket. 2 és 2 szorzata 4.
x^{4}-2x^{3}+x^{2}+2x\left(x^{2}-1\right)=\left(x-1\right)^{2}\left(x+1\right)^{2}
Azonos alapú hatványokat úgy szorzunk, hogy összeadjuk a kitevőiket. 2 és 1 összege 3.
x^{4}-2x^{3}+x^{2}+2x^{3}-2x=\left(x-1\right)^{2}\left(x+1\right)^{2}
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2x és x^{2}-1.
x^{4}+x^{2}-2x=\left(x-1\right)^{2}\left(x+1\right)^{2}
Összevonjuk a következőket: -2x^{3} és 2x^{3}. Az eredmény 0.
x^{4}+x^{2}-2x=\left(x^{2}-2x+1\right)\left(x+1\right)^{2}
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(x-1\right)^{2}).
x^{4}+x^{2}-2x=\left(x^{2}-2x+1\right)\left(x^{2}+2x+1\right)
Binomiális tétel (\left(a+b\right)^{2}=a^{2}+2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(x+1\right)^{2}).
x^{4}+x^{2}-2x=x^{4}-2x^{2}+1
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (x^{2}-2x+1 és x^{2}+2x+1), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
x^{4}+x^{2}-2x-x^{4}=-2x^{2}+1
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{4}.
x^{2}-2x=-2x^{2}+1
Összevonjuk a következőket: x^{4} és -x^{4}. Az eredmény 0.
x^{2}-2x+2x^{2}=1
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2x^{2}.
3x^{2}-2x=1
Összevonjuk a következőket: x^{2} és 2x^{2}. Az eredmény 3x^{2}.
3x^{2}-2x-1=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 1.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{\left(-2\right)^{2}-4\times 3\left(-1\right)}}{2\times 3}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 3 értéket a-ba, a(z) -2 értéket b-be és a(z) -1 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4-4\times 3\left(-1\right)}}{2\times 3}
Négyzetre emeljük a következőt: -2.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4-12\left(-1\right)}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 3.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4+12}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -12 és -1.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{16}}{2\times 3}
Összeadjuk a következőket: 4 és 12.
x=\frac{-\left(-2\right)±4}{2\times 3}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 16.
x=\frac{2±4}{2\times 3}
-2 ellentettje 2.
x=\frac{2±4}{6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 3.
x=\frac{6}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{2±4}{6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 2 és 4.
x=1
6 elosztása a következővel: 6.
x=-\frac{2}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{2±4}{6}). ± előjele negatív. 4 kivonása a következőből: 2.
x=-\frac{1}{3}
A törtet (\frac{-2}{6}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=1 x=-\frac{1}{3}
Megoldottuk az egyenletet.
\left(x^{2}\right)^{2}-2x^{2}x+x^{2}+2x\left(x^{2}-1\right)=\left(x-1\right)^{2}\left(x+1\right)^{2}
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(x^{2}-x\right)^{2}).
x^{4}-2x^{2}x+x^{2}+2x\left(x^{2}-1\right)=\left(x-1\right)^{2}\left(x+1\right)^{2}
Hatvány hatványra emeléséhez összeszorozzuk a kitevőket. 2 és 2 szorzata 4.
x^{4}-2x^{3}+x^{2}+2x\left(x^{2}-1\right)=\left(x-1\right)^{2}\left(x+1\right)^{2}
Azonos alapú hatványokat úgy szorzunk, hogy összeadjuk a kitevőiket. 2 és 1 összege 3.
x^{4}-2x^{3}+x^{2}+2x^{3}-2x=\left(x-1\right)^{2}\left(x+1\right)^{2}
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2x és x^{2}-1.
x^{4}+x^{2}-2x=\left(x-1\right)^{2}\left(x+1\right)^{2}
Összevonjuk a következőket: -2x^{3} és 2x^{3}. Az eredmény 0.
x^{4}+x^{2}-2x=\left(x^{2}-2x+1\right)\left(x+1\right)^{2}
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(x-1\right)^{2}).
x^{4}+x^{2}-2x=\left(x^{2}-2x+1\right)\left(x^{2}+2x+1\right)
Binomiális tétel (\left(a+b\right)^{2}=a^{2}+2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(x+1\right)^{2}).
x^{4}+x^{2}-2x=x^{4}-2x^{2}+1
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (x^{2}-2x+1 és x^{2}+2x+1), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
x^{4}+x^{2}-2x-x^{4}=-2x^{2}+1
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{4}.
x^{2}-2x=-2x^{2}+1
Összevonjuk a következőket: x^{4} és -x^{4}. Az eredmény 0.
x^{2}-2x+2x^{2}=1
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2x^{2}.
3x^{2}-2x=1
Összevonjuk a következőket: x^{2} és 2x^{2}. Az eredmény 3x^{2}.
\frac{3x^{2}-2x}{3}=\frac{1}{3}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 3.
x^{2}-\frac{2}{3}x=\frac{1}{3}
A(z) 3 értékkel való osztás eltünteti a(z) 3 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{2}{3}x+\left(-\frac{1}{3}\right)^{2}=\frac{1}{3}+\left(-\frac{1}{3}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{2}{3} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{1}{3}. Ezután hozzáadjuk -\frac{1}{3} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{2}{3}x+\frac{1}{9}=\frac{1}{3}+\frac{1}{9}
A(z) -\frac{1}{3} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{2}{3}x+\frac{1}{9}=\frac{4}{9}
\frac{1}{3} és \frac{1}{9} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{1}{3}\right)^{2}=\frac{4}{9}
Tényezőkre x^{2}-\frac{2}{3}x+\frac{1}{9}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{1}{3}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{4}{9}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{1}{3}=\frac{2}{3} x-\frac{1}{3}=-\frac{2}{3}
Egyszerűsítünk.
x=1 x=-\frac{1}{3}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{1}{3}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}