Kiértékelés
3x^{2}-10x+1
Szorzattá alakítás
3\left(x-\frac{5-\sqrt{22}}{3}\right)\left(x-\frac{\sqrt{22}+5}{3}\right)
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
3x^{2}-3x+5-7x-4
Összevonjuk a következőket: x^{2} és 2x^{2}. Az eredmény 3x^{2}.
3x^{2}-10x+5-4
Összevonjuk a következőket: -3x és -7x. Az eredmény -10x.
3x^{2}-10x+1
Kivonjuk a(z) 4 értékből a(z) 5 értéket. Az eredmény 1.
factor(3x^{2}-3x+5-7x-4)
Összevonjuk a következőket: x^{2} és 2x^{2}. Az eredmény 3x^{2}.
factor(3x^{2}-10x+5-4)
Összevonjuk a következőket: -3x és -7x. Az eredmény -10x.
factor(3x^{2}-10x+1)
Kivonjuk a(z) 4 értékből a(z) 5 értéket. Az eredmény 1.
3x^{2}-10x+1=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
x=\frac{-\left(-10\right)±\sqrt{\left(-10\right)^{2}-4\times 3}}{2\times 3}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-10\right)±\sqrt{100-4\times 3}}{2\times 3}
Négyzetre emeljük a következőt: -10.
x=\frac{-\left(-10\right)±\sqrt{100-12}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 3.
x=\frac{-\left(-10\right)±\sqrt{88}}{2\times 3}
Összeadjuk a következőket: 100 és -12.
x=\frac{-\left(-10\right)±2\sqrt{22}}{2\times 3}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 88.
x=\frac{10±2\sqrt{22}}{2\times 3}
-10 ellentettje 10.
x=\frac{10±2\sqrt{22}}{6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 3.
x=\frac{2\sqrt{22}+10}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{10±2\sqrt{22}}{6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 10 és 2\sqrt{22}.
x=\frac{\sqrt{22}+5}{3}
10+2\sqrt{22} elosztása a következővel: 6.
x=\frac{10-2\sqrt{22}}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{10±2\sqrt{22}}{6}). ± előjele negatív. 2\sqrt{22} kivonása a következőből: 10.
x=\frac{5-\sqrt{22}}{3}
10-2\sqrt{22} elosztása a következővel: 6.
3x^{2}-10x+1=3\left(x-\frac{\sqrt{22}+5}{3}\right)\left(x-\frac{5-\sqrt{22}}{3}\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) \frac{5+\sqrt{22}}{3} értéket x_{1} helyére, a(z) \frac{5-\sqrt{22}}{3} értéket pedig x_{2} helyére.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}