Megoldás a(z) x változóra
x=2\sqrt{6}-4\approx 0,898979486
x=-2\sqrt{6}-4\approx -8,898979486
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-2x+6+2=\left(x+6\right)x
Összevonjuk a következőket: x és -3x. Az eredmény -2x.
-2x+8=\left(x+6\right)x
Összeadjuk a következőket: 6 és 2. Az eredmény 8.
-2x+8=x^{2}+6x
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x+6 és x.
-2x+8-x^{2}=6x
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
-2x+8-x^{2}-6x=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 6x.
-8x+8-x^{2}=0
Összevonjuk a következőket: -2x és -6x. Az eredmény -8x.
-x^{2}-8x+8=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{\left(-8\right)^{2}-4\left(-1\right)\times 8}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) -8 értéket b-be és a(z) 8 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{64-4\left(-1\right)\times 8}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: -8.
x=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{64+4\times 8}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
x=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{64+32}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és 8.
x=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{96}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 64 és 32.
x=\frac{-\left(-8\right)±4\sqrt{6}}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 96.
x=\frac{8±4\sqrt{6}}{2\left(-1\right)}
-8 ellentettje 8.
x=\frac{8±4\sqrt{6}}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
x=\frac{4\sqrt{6}+8}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{8±4\sqrt{6}}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 8 és 4\sqrt{6}.
x=-2\sqrt{6}-4
8+4\sqrt{6} elosztása a következővel: -2.
x=\frac{8-4\sqrt{6}}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{8±4\sqrt{6}}{-2}). ± előjele negatív. 4\sqrt{6} kivonása a következőből: 8.
x=2\sqrt{6}-4
8-4\sqrt{6} elosztása a következővel: -2.
x=-2\sqrt{6}-4 x=2\sqrt{6}-4
Megoldottuk az egyenletet.
-2x+6+2=\left(x+6\right)x
Összevonjuk a következőket: x és -3x. Az eredmény -2x.
-2x+8=\left(x+6\right)x
Összeadjuk a következőket: 6 és 2. Az eredmény 8.
-2x+8=x^{2}+6x
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x+6 és x.
-2x+8-x^{2}=6x
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
-2x+8-x^{2}-6x=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 6x.
-8x+8-x^{2}=0
Összevonjuk a következőket: -2x és -6x. Az eredmény -8x.
-8x-x^{2}=-8
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 8. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
-x^{2}-8x=-8
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-x^{2}-8x}{-1}=-\frac{8}{-1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1.
x^{2}+\left(-\frac{8}{-1}\right)x=-\frac{8}{-1}
A(z) -1 értékkel való osztás eltünteti a(z) -1 értékkel való szorzást.
x^{2}+8x=-\frac{8}{-1}
-8 elosztása a következővel: -1.
x^{2}+8x=8
-8 elosztása a következővel: -1.
x^{2}+8x+4^{2}=8+4^{2}
Elosztjuk a(z) 8 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 4. Ezután hozzáadjuk 4 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+8x+16=8+16
Négyzetre emeljük a következőt: 4.
x^{2}+8x+16=24
Összeadjuk a következőket: 8 és 16.
\left(x+4\right)^{2}=24
Tényezőkre x^{2}+8x+16. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+4\right)^{2}}=\sqrt{24}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+4=2\sqrt{6} x+4=-2\sqrt{6}
Egyszerűsítünk.
x=2\sqrt{6}-4 x=-2\sqrt{6}-4
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 4.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}