Megoldás a(z) x változóra
x=2
x = \frac{4}{3} = 1\frac{1}{3} \approx 1,333333333
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x^{2}+6x+9-\left(2x-1\right)^{2}=16
Binomiális tétel (\left(a+b\right)^{2}=a^{2}+2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(x+3\right)^{2}).
x^{2}+6x+9-\left(4x^{2}-4x+1\right)=16
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(2x-1\right)^{2}).
x^{2}+6x+9-4x^{2}+4x-1=16
4x^{2}-4x+1 ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
-3x^{2}+6x+9+4x-1=16
Összevonjuk a következőket: x^{2} és -4x^{2}. Az eredmény -3x^{2}.
-3x^{2}+10x+9-1=16
Összevonjuk a következőket: 6x és 4x. Az eredmény 10x.
-3x^{2}+10x+8=16
Kivonjuk a(z) 1 értékből a(z) 9 értéket. Az eredmény 8.
-3x^{2}+10x+8-16=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 16.
-3x^{2}+10x-8=0
Kivonjuk a(z) 16 értékből a(z) 8 értéket. Az eredmény -8.
a+b=10 ab=-3\left(-8\right)=24
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk -3x^{2}+ax+bx-8 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,24 2,12 3,8 4,6
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 24.
1+24=25 2+12=14 3+8=11 4+6=10
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=6 b=4
A megoldás az a pár, amelynek összege 10.
\left(-3x^{2}+6x\right)+\left(4x-8\right)
Átírjuk az értéket (-3x^{2}+10x-8) \left(-3x^{2}+6x\right)+\left(4x-8\right) alakban.
3x\left(-x+2\right)-4\left(-x+2\right)
A 3x a második csoportban lévő első és -4 faktort.
\left(-x+2\right)\left(3x-4\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) -x+2 általános kifejezést a zárójelből.
x=2 x=\frac{4}{3}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a -x+2=0 és a 3x-4=0.
x^{2}+6x+9-\left(2x-1\right)^{2}=16
Binomiális tétel (\left(a+b\right)^{2}=a^{2}+2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(x+3\right)^{2}).
x^{2}+6x+9-\left(4x^{2}-4x+1\right)=16
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(2x-1\right)^{2}).
x^{2}+6x+9-4x^{2}+4x-1=16
4x^{2}-4x+1 ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
-3x^{2}+6x+9+4x-1=16
Összevonjuk a következőket: x^{2} és -4x^{2}. Az eredmény -3x^{2}.
-3x^{2}+10x+9-1=16
Összevonjuk a következőket: 6x és 4x. Az eredmény 10x.
-3x^{2}+10x+8=16
Kivonjuk a(z) 1 értékből a(z) 9 értéket. Az eredmény 8.
-3x^{2}+10x+8-16=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 16.
-3x^{2}+10x-8=0
Kivonjuk a(z) 16 értékből a(z) 8 értéket. Az eredmény -8.
x=\frac{-10±\sqrt{10^{2}-4\left(-3\right)\left(-8\right)}}{2\left(-3\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -3 értéket a-ba, a(z) 10 értéket b-be és a(z) -8 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-10±\sqrt{100-4\left(-3\right)\left(-8\right)}}{2\left(-3\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 10.
x=\frac{-10±\sqrt{100+12\left(-8\right)}}{2\left(-3\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -3.
x=\frac{-10±\sqrt{100-96}}{2\left(-3\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 12 és -8.
x=\frac{-10±\sqrt{4}}{2\left(-3\right)}
Összeadjuk a következőket: 100 és -96.
x=\frac{-10±2}{2\left(-3\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 4.
x=\frac{-10±2}{-6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -3.
x=-\frac{8}{-6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-10±2}{-6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -10 és 2.
x=\frac{4}{3}
A törtet (\frac{-8}{-6}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{12}{-6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-10±2}{-6}). ± előjele negatív. 2 kivonása a következőből: -10.
x=2
-12 elosztása a következővel: -6.
x=\frac{4}{3} x=2
Megoldottuk az egyenletet.
x^{2}+6x+9-\left(2x-1\right)^{2}=16
Binomiális tétel (\left(a+b\right)^{2}=a^{2}+2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(x+3\right)^{2}).
x^{2}+6x+9-\left(4x^{2}-4x+1\right)=16
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(2x-1\right)^{2}).
x^{2}+6x+9-4x^{2}+4x-1=16
4x^{2}-4x+1 ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
-3x^{2}+6x+9+4x-1=16
Összevonjuk a következőket: x^{2} és -4x^{2}. Az eredmény -3x^{2}.
-3x^{2}+10x+9-1=16
Összevonjuk a következőket: 6x és 4x. Az eredmény 10x.
-3x^{2}+10x+8=16
Kivonjuk a(z) 1 értékből a(z) 9 értéket. Az eredmény 8.
-3x^{2}+10x=16-8
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 8.
-3x^{2}+10x=8
Kivonjuk a(z) 8 értékből a(z) 16 értéket. Az eredmény 8.
\frac{-3x^{2}+10x}{-3}=\frac{8}{-3}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -3.
x^{2}+\frac{10}{-3}x=\frac{8}{-3}
A(z) -3 értékkel való osztás eltünteti a(z) -3 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{10}{3}x=\frac{8}{-3}
10 elosztása a következővel: -3.
x^{2}-\frac{10}{3}x=-\frac{8}{3}
8 elosztása a következővel: -3.
x^{2}-\frac{10}{3}x+\left(-\frac{5}{3}\right)^{2}=-\frac{8}{3}+\left(-\frac{5}{3}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{10}{3} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{5}{3}. Ezután hozzáadjuk -\frac{5}{3} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{10}{3}x+\frac{25}{9}=-\frac{8}{3}+\frac{25}{9}
A(z) -\frac{5}{3} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{10}{3}x+\frac{25}{9}=\frac{1}{9}
-\frac{8}{3} és \frac{25}{9} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{5}{3}\right)^{2}=\frac{1}{9}
Tényezőkre x^{2}-\frac{10}{3}x+\frac{25}{9}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{5}{3}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{1}{9}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{5}{3}=\frac{1}{3} x-\frac{5}{3}=-\frac{1}{3}
Egyszerűsítünk.
x=2 x=\frac{4}{3}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{5}{3}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}